Techstory

Friss topikok

Címkék

1. rész (12) 10s (13) 1800s (10) 1900s (6) 2. rész (13) 2000s (5) 2010s (5) 20s (12) 2T (1) 3. rész (5) 30s (16) 4. rész (5) 40s (16) 5. rész (3) 50s (17) 6. rész (2) 60s (22) 7. rész (2) 70s (19) 80s (10) 90s (9) ABM (2) amerika (18) AN/ASG-18 (2) APU (1) atom (6) Ausztrália (4) autó (14) baleset (1) bányadömper (1) bejelentés (1) bombázó (2) bomber gap (2) breaking (2) Cheyenne (2) cirkáló (4) Convair (1) Convair Model 200 (2) csatacirkáló (4) csatahajó (9) Dél-Amerika (2) dízel (11) elektronika (6) elfogóvadász (5) ELINT (2) EORSAT (2) erőgép (1) Európa (29) EWR Sud (2) F-103 (1) F-108 (1) felderítőhajó (1) film (2) fly by wire (1) Forma-1 (2) forrás (1) Franciaország (4) GAR-1 Falcon (1) GAR-9 (1) gázturbina (15) gőz (22) gőzturbina (18) GyártásTrend (12) hadtörténet (31) hajó (36) hajókatasztrófák (2) harci gép (8) helikopter (3) hidegháború (7) Iowa osztály (7) Japán (4) játék (1) kamion (7) Kanada (5) katasztrófa (6) Kémhajó (1) képek (3) Kirov (4) kompaund helikopter (1) Közel-Kelet (1) Közép-Amerika (1) közlemény (6) legénység (3) léghajó (3) legkedvesebb hajóim (13) légvédelem (4) live (1) Lockheed (2) löveg (2) maglev (1) Magyarország (2) MAN Turbomotoren (2) MiG-19 (1) Montana (1) MTU (1) műhold (2) Németország (11) North American (2) Olaszország (1) olvasói (3) Oroszország (5) páncélzat (3) radar (9) rakéta (10) reaktor (2) Republic Aviation (4) repülő (13) Road Train (5) Rockwell (International) (2) Rolls Royce (3) RORSAT (2) SAGE (2) SATS (1) Sea Control Ship (2) SM-30 (1) sorozat (39) special (18) STOL (2) stratégia (2) Super Yamato (1) Svájc (1) Svédország (1) szállítás (1) szonár (3) SZU (13) techstory (36) tengeralattjáró (7) Thrust Augmenter Wing (1) top (1) top5 (2) torpedóvédelem (1) történelem (16) tűzoltó (1) tűzvezetés (7) üdvözlet (1) UK (27) US-A (2) US-P (2) USA (49) VAK 191 (3) VFW (3) világűr (2) villamos (4) VJ 101C (2) vonat (15) VTOL (3) XFV-12 (2) XJ-99 (2) YF-12 (1) ZELL (2) Címkefelhő

HTML

Az 1973-as és 1979-es olajválságok

2013.10.07. 00:42 walter sobchak

empty.jpg

Ez a poszt azért készült, mert október 6-án van - természetesen az aradi vértanúk mellett - az Egyiptom és Izrael között kitört Jóm kippúri (vagy Jom kippuri) ütközet 40. évfordulója. 40 éve ezen a napon azonban nemcsak két ország csapott össze, hanem egy sokkal jelentősebb, minket is érintő folyamat is megindult. Ma a 70-es években beköszöntő olajválságokkal foglalkozunk, pontosabban azok technikatörténetre gyakorolt hatásaival. Ha olvasóim között van olyan, aki ezekben az időkben Amerikában élt, szívesen várok beszámolókat (de akár arról is, hogy Magyarországon milyen volt az élet. Állítólag nem volt semmi különös, de több helyen olvastam, hogy azért erősen begyűrűzött Magyarországra is az olajkrízis, sőt, utóbbira példa az M63-as dízelmozdonyok beszerzésének leállítása...) Most pedig, nézzük, mi is történt 40 éve ezen a napon!

A blogban már többször került szóba az 1973-as és 1979-es olajválság, leginkább valamilyen különleges meghajtás elterjedésének akadályaként, ne adj isten, halálának fő okaként. Mivel még sokszor fogunk találkozni ezekkel az eseményekkel, megérdemelnek egy külön rövid fejezetet, így talán jobban megismerjük egyrészt a történelmi hátteret, másrészt pedig – mivel ezen történések a mai napig hatással vannak a világgazdaságra – tovább szélesedhet a látókörünk. A bejegyzésben röviden szóba kerül, mi és hogyan történt, majd az olajválságok a közlekedésre gyakorolt hatását taglaljuk.

A válság előzményei

Az olajválságokat – mint általában a krízishelyzeteket – egy évtizedekig tartó fellendülés, már-már pazarlás előzte meg, de közvetlen kiváltó oka egy viszonylag nem túl jelentős esemény volt, hatásait pedig sok évvel utána is érezteti.

0110.JPGAz 50-es, 60-as években addig soha nem látott fejlődés vette kezdetét a világban. A világháborút elvesztő országok újjáépültek, a keleti blokkban a sztálinizmus végével kicsit enyhébb időszak köszöntött be, a győztes országok pedig – egy-két kivételtől eltekintve – fénykorukat élték. A világ népessége addig soha nem látott mértékben nőni kezdett (az 1923-as 2 milliárdról 1960-ra lettünk 3 milliárdan, viszont a 4 milliárdot már 1974-re elértük! Ez akkor is hatalmas növekedés, ha tudjuk, hogy 1923 és 1960 között ott volt a II. világháború.). Ez különösen igaz volt az USA-ra. A világ népességének mindössze 5%-át kitevő ország használta fel – és használja máig – az éves olajfogyasztás 35% (!!!)-át! A tárgyalt időszakban duplán is igaz volt rá a „legnagyobb olajpocsékoló” kijelentés. Egyrészt a világ legiparosodottabb országáról beszélünk, amely nem mellesleg éppen hadban állt a távoli Vietnammal. A „helikopter-háborúnak” is nevezett konfliktus az ország sajátosságai miatt hatalmas logisztikai kihívást jelentett Amerikának, ezt pedig csak rengeteg olajfaló helikopterrel, hajóval, harckocsival lehetett leküzdeni.

per-capita-energy-consumption-countries.png

A világ energiafogyasztása GJ/főben. Amerika a mai napig magasan csúcstartó (FSU = volt Szovjetunió államai) (Forrás: http://gailtheactuary.files.wordpress.com)

Az 1973-as olajválság

Jóllehet, a háború 1973-ban lényegében véget ért, a közel-keleti események csak tovább ágyaztak egy esetleges nyílt konfliktusnak. A már a zsidó állam megalakulása óta tartó arab-izraeli konfliktusban az USA Izraelt támogatta (az arab országokat pedig közvetve a Szovjetunió), miközben jelentős olajbehozatalra kényszerült az arab országokból. Az arab olajexportáló államokat tömörítő OAPEC (Organization of Arab Petroluem Exporting Countries – gyakorlatilag az OPEC-országok Egyiptommal és Szíriával kiegészülve) számára az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor Amerika az 1973 októberében lezajlott Jom-Kippuri ütközetben szintén Izraelt támogatta.

4063_wa.jpg

1973. október 6-án (a jóm kippur zsidó ünnep napján) az egyiptomi hadsereg lényegében meglepetésszerű támadást intézett Izrael ellen (a néhány évvel azelőtti hatnapos háborúban elvesztett területeit akarta visszaszerezni). A kezdeti arab fölény hamar elolvadt, amikor az USA Izrael segítségére sietett (vadászgépeket, hadianyagot, fegyvereket küldtek Portugáliából). Az amúgy mindkét félnek nagy veszteségeket okozó háború 3 hétig tartott, és végül Izrael vereségével végződött, a vitatott kimenetelű háború emlékére Magyarországhoz hasonlóan Egyiptomban is több utcát és közterületet neveztek el Október 6.-nak (kérlek titeket, hogy ne flameljétek szét a posztot nem ideillő politikai vitákkal, anyázásokkal!)

Az OAPEC a háború következményeként az USA-ba irányuló olajszállítmányok árát azonnal megemelte hordónként (1 hordó = 159 liter) 70 %-kal (3 dollár körüliről 5 dollárra)! A bekövetkező tőzsdepánikot még tovább súlyosbította, hogy a válság egybeesett a Nixon elnök körül kirobbant botránnyal (ún. Nixon-sokk). A két esemény együttes bekövetkezése csak tovább növelte az olaj árát, ami 1974 májusára 12 dollárra szökött fel. A harcok befejeztével, illetve az ellenőrzött olajár bevezetésével a helyzet normalizálódott, de a kedélyek a tőzsdepiacon 1974 végére nyugodtak csak meg.

l_oau_8c93a5dc1b778e56964b4ac6bc9864bb.png

Olajárak 1861-2009. A kék az akkori árakat jelöli, a sárga az inflációval együtt számítva (2009-es dollárban). A két, szinte függőleges szakasz a diagram vége felé magáért beszél (Forrás: http://cdn3.chartsbin.com)

A második olajkrízis

1979-ben Iránban elűzték az Amerika-barát shah-ot, és az USA-ellenes Khomeni Ajatollah vette át a hatalmat. Az események hatására az országban zavargások törtek ki, amely az USA-ba irányuló olajszállítás gyakorlatilag teljes megszűnéséhez vezetett (az idén bemutatott, szerintem igen jól sikerült Ben Affleck-féle Argo c. film ezekkel az eseményekkel is foglalkozik). A 6 évvel azelőtti állapotokra emlékeztető helyzetben az akkor 15 dollár körüli olajár elkezdett megint felfelé mászni. 1980-ra egy hordó olaj ára 250 (!!!) %-os emelkedéssel az addig hihetetlen 40 dolláros határ közelébe ugrott (az inflációt is beleszámítva ezt az értéket 2008 márciusában sikerült túllépni, amikor 145 dollárra emelkedett az ár). A válság hatására viszont az addig csak gazdaságosan nem kitermelhető olajjal rendelkező amerikai államok – Texas, Louisiana, Oklahoma, Colorado – a 80-as évek elején gyakorlatilag olajmezőkké változtak, ezeket a területeket kimondottan pozitívan érintette a válság. A bevezetett intézkedések hatására a 80-as évekre az energiahordozó ára újra 10 dollár alá esett vissza (ez 1986-ig tartó olajbőséget eredményezett). A válság ugyan véget ért, de a világ az újkori történelem során először megtapasztalhatta, milyen rendkívüli mértékben is függ az olajtól, illetve az olajexportáló országoktól.

1-oil-crisis-1979-granger.jpg

Az események hatása a közlekedésre

Valószínűleg nem meglepő, hogy az olajválságokat a fogyasztói társadalom részéről hatalmas pánikhangulat kísérte, hisz sokan csak ekkor szembesültek azzal, hogy olaj (benzin) nélkül mi mindenről le kellene mondani. A keleti blokk országait csak közvetve érintette a válság, hisz azok a Szovjetunióból importált olajat használtak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 1973 előtt a fejlett országokban – főleg Amerikában – a benzinárak a keresetekhez képest majdhogynem nevetséges szinten mozogtak. Egy gallon benzin ára – mai áron – 1,86 $ volt, miközben az átlagfizetés – szintén 2013-as dollárban – évi 30 ezer körül mozgott; ez azt jelentette, hogy az átlag amerikai egy hónapban mintegy 5200 liter (!!!) üzemanyagot vehetett (az egyszerűség kedvéért feltételezve, hogy az egész havi fizetését erre költi)! Összehasonlításképpen ekkor Magyarországon csak 1850 liter normálbenzint lehetett volna tankolni az átlagfizetésből (ma ez az érték rekord-alacsony – 350 liter körüli idehaza, Amerikában még mindig 3000 fölötti, Nyugat-Európában a kettő között, kb. 1500 liter…). Az utakon hatalmas, 6-8 literes V8-as motorokkal felszerelt, közel 6 méter hosszú Cadillac-ek, Lincoln-ok, Chevroletek közlekedtek, amelyeknek négytorkú karburátorán át 25 liter zúdult be 100 kilométerenként a szinte ingyen árult etilbenzinből.

lincoln-continental-mark-v-1974.jpgFent: Az amerikai autógyártás pazarló szemléletét a 70-es években ezek az óriási (és amúgy szerintem igen szép) prémium kupék testesítették meg. Ezek között is az 1975-ös Lincoln Continental Mark V kupé volt a legnagyobb. Hossza 592 centiméter volt, egy 7,5 literes V8-as, (de mindössze) 230 lóerős motor hajtotta. A Continental fogyasztása elérte a 40 l/100 km-t. A válságokkal jött a downsizing és a lefojtás, a 80-as évek amerikai autói "árnyékaik voltak" korábbi önmaguknak. (Forrás: http://fasab.files.wordpress.com) Lent: Az 1975-ös Honda Civic a válságokkal jött, látott, és győzött. A 80-as években a kisautó (más japán és európai társaival együtt) gyakorlatilag letarolta a nagy amerikai cirkálókat, és a későn érkező, csúnyácska USA-kompaktokat. Az 1,2-es sornégyes blokk 60 lóerővel, az alig 4 méteres hossz és a szűk 700 kg-os tömeg igen szokatlan volt az USA-ban (leszámítva a Bogarat). A szegénykeverékes üzemre is képes kicsi motor fogyasztása igen kedvező volt (5,9 l/100 km norma szerint), így az amerikaiak lassan elkezdtek japán autókat venni. A Civicre és a Corollára emiatt sokan az amerikai autóipar legyőzőiként (vagy tönkretevőiként) tekintenek. (Forrás: http://www.netcarshow.com)

Honda-Civic_CVCC_1975_800x600_wallpaper_02.jpg

Az olcsó olaj miatt villamosított vasútvonal alig akadt az amerikai kontinensen, Európában is a törzshálózat nagy részén dízel-, sőt, sok helyen – pl. Magyarországon is – még gőzmozdonyok (is) húzták a vonatokat. A villamosítás – annak magas költsége, és kis haszna miatt – legfeljebb csak a legforgalmasabb vasútvonalakon jött szóba.

A mérnökök megszállottan tervezgették az új találmány – a gázturbina és a sugárhajtómű – vasúti adaptálását, Franciaországban az elővárosi gyorsvasutakat gázturbinás meghajtású légpárnás vonatokkal képzelték el. Ezek a tervek voltak azok, amelyek az aggasztó hírek felröppenésekor elsőként landoltak a kukában.

ku-xlarge.jpg

Az olajembargók áldozatai: felül a párizsi Orly repülőtérre tervezett, gázturbinás meghajtású légpárnás vonatokat használó, 400 km/h sebességű gyorsvasút az elsők között volt az 1973 után elmaradt tervek közül. (Forrás: http://img.gawkerassets.com) Lent: Union Pacific EMD-DDA40X „Centennial” a világ legnagyobb dízelmozdonya. A 6600 lóerős, 30 méteres, nyolctengelyes mozdonyt 1969-ben vásárolta a UP, de az olajválságok után világossá vált, hogy nem lehet sokáig megtartani. 1986-ig selejtezték őket. (Forrás: http://fc08.deviantart.net)

up_6944_emd_dda40x_centennial_by_smartwentcrazy-d37qtfu.jpg
Noha a jelenlegi európai – főleg a szegényebb kelet-európai – benzinárakat és fizetéseket nézve nevetségesnek tűnhet az amerikaiak attól való félelme, hogy egyszer csak nem tudnak elég üzemanyagot venni, vagy nem lesz rá pénzük, azért a helyzet ennél bonyolultabb volt. Az 1973-as olajválság beütésével az amerikai kormány – a II. világháború óta először – az üzemanyag-korlátozáshoz hasonló intézkedést vezetett be; páros napokon csak a páros-, páratlan napokon csak a páratlan rendszámú autók tankolhattak. Ez a 80-100 literes benzintankokkal felszerelt autók országában nem volt olyan nagy megkötés, kicsit kényelmetlen ugyan, de meg lehetett szokni. Ekkor vezették be sok helyen az 55 MPH-s (88 km/h) sebességkorlátozást, intenzív kampány indult az üzemanyag-takarékosság, illetve a tömegközlekedés használatának népszerűsítésére, valamint ehhez az eseményhez köthető a máig sokat vitatott téli-nyári időszámítás kezdete is. Érdekesség, hogy egyes felmérések szerint még a válság alatt is napi 24 millió liter benzin fogyott el csak arra, hogy a benzinkutaknál kialakult hosszú sorokban álló autók a klímaberendezések miatt járó motorral várakoztak! Mondjuk, mielőtt elkezdenénk táposjenkizni, nézzük meg, hogy a 420 forintos üzemanyagárak mellett hányan ülnek még mindig egyedül az autóikban a Hegyalja úti dugókban péntekenként (na jó, tudom, hogy ez messzebbre vezet, de ne felejtsük, hogy egy akkori amerikai 15-ször több benzint vehetett a fizetéséből, mint ma egy átlag magyar). A páros-páratlan rendszer 1976-ig volt életben az első krízis, majd 1980-ig – már csak néhány államban – a második olajválság után. Az utakon megfogyatkoztak a hatalmas benzinfaló autók, katalizátoros, kicsi, de takarékos japán kocsik vették át a „hatalmat” (míg Japán autóipara nagyban köszönheti népszerűségét az olajválságoknak, addig az USA autógyártása a mai napig nem heverte ki az eseményeket). Európában rohamléptekben épültek ki a villanyvasutak, melyeket olajtüzelésű hőerőművek helyett, nagyteljesítményű atom-, vagy környezetbarát víz- és szélerőművek láttak el energiával. A megmaradt hőerőművek egy részén is az olcsóbb gáz- vagy széntüzelésre tértek át.

nuclear_power_plant_432.jpgHa nincs más kiút, csak előre; válságmegoldás francia módra: fent az 5000 MW-os Cattenom atomerőmű, amellyel jó pár hőerőművet kiváltottak (Forrás: http://www.rfi.fr), lent a híres TGV-vonatok első generációja, a 270 km/h sebességre képes Sud-Est, 1979-ből, amely eredetileg a gázturbinás motorvonatok helyett mutatkozott be. (Forrás: http://www.railpictures.net, fotó: Brian Stephenson)

6068.1293132867.jpg
Az USA-ban lekerült a napirendről a nemrég nyugdíjba vonult hatalmas teljesítményű (és fogyasztású) gázturbinás mozdonyok feltámasztása, a dízelmozdonyok vásárlásakor is fontos szemponttá lépett elő az üzemanyag-takarékosság (ez a korábban népszerű, hatalmas, alacsony fordulatszámú, kétütemű dízelek visszaszorulását eredményezte. Bár Amerikában még ma is igen nagy keletje van az ilyen motoroknak.). A szegényebb országokban egyszerűen csak lemondtak a dízelmozdonyok használatáról (néhány helyen a mai napig megmaradtak a gőzösök). 1979-ben a súlyos helyzet miatt – a háború óta először – benzinjegyeket nyomtattak, de ezeket végül nem használták.

oil-crisis.jpg

A válság velejárói: csak fejenként 10 gallon (38 liter) tankolást engedélyező tábla egy benzinkútnál (fent) és a hírhedt, de végül be nem vezetett benzinjegy (lent) 1979-ből (Forrás: http://www.mentalfloss.comhttp://goldratefortoday.org)

oil-crisis-gasoline-rations.jpg
Előtérbe kerültek a megújuló energiaforrások, az utakon megjelentek a befecskendezős, hengerlekapcsolós motorok – előbbi a vasúton is, Európában ekkor mutatkoztak be nagyobb számban az első dízelmotoros személyautók. Terjedni kezdett a turbófeltöltés és a szabályozott keverékképzés (lambdaszonda). A hatalmas áremelkedések ellenére egyébként az 1980-as üzemanyag eladások mindössze 3,5 %-kal voltak alacsonyabbak az 1972-es adatoknál.

A válságok értékelése technikatörténeti szemszögből

Noha az események politikai hatása nagyobb figyelmet kapott, nem lehet elmenni azon változások mellett, amelyeket az olajembargó miatti kényszer szült, hogy aztán később akár önálló iparágként, nagy, talán még az eredeti megoldásnál is fényesebb sikernek örvendjenek. A válságok megindítottak valamit; jóllehet az olajárak a 80-as évekre ismét 10 dollár alá estek vissza, a világ rádöbbent, mennyire pazarló életet is élt addig: az környezet-tudatosság, a takarékosság „népszerűvé válása” ezekből az időkből származik. A környezet-védelem, „jó üzletté vált”, a közlekedésben a „zöld járművek”, a mai hibridek, elektromos autók az olajválságoknak is köszönhetik virágzásukat. Az 1973-1979 közötti időszakban sok, addig ígéretesnek, és a jövő hírnökének tartott újítás – így a vasúti hajtások közül is jó pár – lett törölve, vagy került örökre egy fiók mélyére. De legalább ennyi újdonság köszönheti ugyanennek az eseménynek – ha csak közvetve is – a felvirágzását, így technikatörténeti szempontból sokat lehetne vitatkozni azon, hogy az olajválságok károsak, vagy hasznosak voltak-e. Ha mást nem is, az embert sikeresen rádöbbentették arra, hogy azok a dolgok, amiket naponta (el)használ, végesek, és egyszer visszafordíthatatlanul kifogynak. Ez pedig mindenképpen hatalmas teljesítmény.

Források:

http://www.heatingoil.com/articles/arab-oil-embargo-happened-happen/

http://www.nationmaster.com/encyclopedia/1973-oil-crisis

http://www.districtdispatch.org/2012/07/oil-crisis/

http://www.plan59.com/cars/cars038.htm

http://en.wikipedia.org/wiki/Chevrolet_Chevette

http://www.trainweb.org/tgvpages/images/pse/index.html

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Nuclear_Power_Plant_Cattenom.jpg

http://www.answers.com/topic/rationing

http://en.wikipedia.org/wiki/1979_energy_crisis

http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3m_kipp%C3%BAri_h%C3%A1bor%C3%BA

http://en.wikipedia.org/wiki/Personal_income_in_the_United_States

http://large.stanford.edu/courses/2010/ph240/bui1/

http://www.xxszazadintezet.hu/rolunk_irtak/neha_furcsa_hangulatban_azok_a_szurke_70_es_evek.html

http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/mennyit-valtoztak-az-arak-husz-ev-alatt-302700

További képek forrása:

http://www.districtdispatch.org

http://www.nottingham.ac.uk

A bejegyzés trackback címe:

https://techstory.blog.hu/api/trackback/id/tr355553325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rocko- 2013.10.07. 11:00:56

"Lent: Az 1975-ös Honda Civic a válságokkal jött, látott, és győzött."
hahaha, visszakettopadlogaz!!! :DDD

"nézzük meg, hogy a 420 forintos üzemanyagárak mellett hányan ülnek még mindig egyedül az autóikban a Hegyalja úti dugókban péntekenként "
szerintem nem összehasonlítható a kettő.

"Európában ekkor mutatkoztak be nagyobb számban az első dízelmotoros személyautók"
s meddig fogjuk még ezt nyögni...

jó poszt, tetszett!

walter sobchak 2013.10.07. 12:41:57

@Rocko-: Igen, szerintem se összehasonlítható közvetlenül, csak megfigyeltem, hogy mennyire szeretjük az amerikaiakat szidni, hogy a klotyóra is autóval járnak. Persze, a dugóban egyedül ülők közül sokan nem tudnak máshogy utazni, vagy dolgoznak, de (szerintem) még mindig sokan vannak, akik kényelemből autóznak. Tegyük hozzá, hogy pl. Los Angelesben szintén a tömegközlekedés elégtelensége és a szuburbanizáció (meg persze ott is a kényelem) miatt ültek sokan autóba. Meg hogyha az embernek 2 percet kell dolgoznia 1 liter benzinért, nem hiszem, hogy gondol arra, hogy le kéne állítania a motort :).

Rocko- 2013.10.07. 13:22:37

@walter sobchak: "Tegyük hozzá, hogy pl. Los Angelesben szintén a tömegközlekedés elégtelensége"
na, erre sztem jönni fog sztem egy első kézből származó info.

"hogyha az embernek 2 percet kell dolgoznia 1 liter benzinért, nem hiszem, hogy gondol arra, hogy le kéne állítania a motort"
állítlag Venezuellában, vagy valamelyik dél-amerikai államban veszettül olcsó a benzin, a fizetés nem nagy, de ott is ez megy, elmegy strandra, és nem állítja le a kocsit, mert minek.

walter sobchak 2013.10.07. 13:33:10

@Rocko-: Hát igen, jó lenne egy olyantól hallani, aki élt már L.A-ben. Nézegettem a város (agglomeráció) közlekedési hálózatát, ami azért nem semmi. Viszont túl sok helyen olvastam/hallottam, hogy nem jó a térség tömegközlekedése (ahogy a budapestiről is), ezért ültek át autóba az emberek. Lehet, hogy tyúk vagy a tojás esete forog fenn. :) Az viszont tény, hogy az emberek nagy része (ha jól emlékszem 80 %-a) autóval jár dolgozni, az autózók nagy része pedig egyedül ül a kocsiban. A tömegközlekedést használók háromnegyede pedig latino, kínai, vagy fekete, tehát szerintem egy átlagos Los Angelesi buszon alig látni fehér embert. Meg van az a mondás is, hogy "Nobody walks in L.A." :D

Rocko- 2013.10.07. 13:40:19

@walter sobchak: noigen, ha egy rendes tömköz rendszert kiépítenek az amerikai metropoliszokban, akkor jelentősen csökkenne a környezetszennyezés és egyéni utazók száma.

"Nobody walks in L.A."
de, hallottam ilyen magyarról.
bár úgy néztek rá, mint egy marslakóra. :)
itt érhető el az ő fotónaplója www.facebook.com/Facesofla?ref=ts&fref=ts

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 15:07:30

@Rocko-: ez egy masodik generacios civic, de hat te ezt mar jol tudod ;)

LA ben ( 52 city egyben, kb 16 millio emberrel ) ismerek harom buszmegallot, egyet West Covinaban, kettot Torrence ben lattam. Vannak kis cegek akik raalltak a szemelyszallitasra de azok kb a 2.sz Volan meretu cegek.

LA ban az olajarrobanas hatasara a carpool lokat vezettek be es a smog check systemet, regebb ota itt lakoktol hallottam hogy azert nagy drama nem volt az oil crisis kor. Mellesleg szombaton vettunk egy suv t, v8, 5.2L, 11miles / gallont eszik. ( kb 24l/100km )

Nekem csak v8 autom van.

A benzin ar 72 ben 45c volt, egy steak dinner a Dennysben $1.89. Ma egy gallon benzin $3.69, egy steak dinner a Dennysben $12.

'69 ben - valsag elott - a wall street elott egy utcai arusnal egy uveg hideg coca cola volt annyi mint bent a tozsden egy hordo olaj. (!!)

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 15:12:39

Az alaskai eszak del olajvezetek nagyot stabilizalt az olajellatasban, es most megint lesz boseges hazai olaj del dakotabol.

Amugy a mult honap volt az elso ev 1991 ota hogy az usa a sajat szuksegleteinek 90% at fedezi. Ez 100% fole fog menni, 3 even belul az usa gaz es olaj exportor lesz ami alapjaiban fogja megvaltoztatni saudi arabian es az egesz arab vilagbeli politikajat. ( a hormuzi szorost lezarhatjak a perzsak, who cares? )

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 15:16:44

@walter sobchak: nem lehet eleve gyalogolni sok helyen, jarda csak a neighborhoods okban van, meg ugye minden messze van ki indul el gyalog meg az ido is draga kincs. En ha akarok szep helyen gyalogolni a csaladdal az husz perc ide kocsival.

walter sobchak 2013.10.07. 15:33:49

@visszakettopadlogaz: Csak nem az új Grand Cherokee? :) Egyébként hogy kell érteni, hogy bevezették a carpoolt? Nem néztem annyira még utána a ennek a közlekedési formának, de amennyire eddig láttam, reklámozás ("If you drive alone, you drive with Hitler") és a Carpool-sávok meg parkolók kialakításában kimerült a dolog. Egyébként köszi a kiegészítést! A szomszédom 58-tól a 90-es évek közepéig élt Amerikában, ő is szokta mesélni, hogy az üzemanyagköltséggel gyakorlatilag nem törődtek, annyira elenyésző volt, még az ő 68-as Eldoradojánál is :D.

Rocko- 2013.10.07. 15:34:57

@visszakettopadlogaz: "ez egy masodik generacios civic, de hat te ezt mar jol tudod ;)"
így van, így van. :)

"LA ben ( 52 city egyben, kb 16 millio emberrel ) ismerek harom buszmegallot, egyet West Covinaban, kettot Torrence ben lattam. "
nem örülnél jobban, ha rövidebb idő alatt, de tömközzel tennéd meg a napi ingázást? :)
és akkor iPadon tudnád olvasni a tech storyt, meg belsőséget. :DDD

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 15:48:32

@Rocko-: jah, de a sajat kocsimat nem tudom lekesni :)))

@walter sobchak: most sem erdekes annyira a benzin.

Carpool / HOV lane
The introduction of HOV lanes in the U.S. progressed slowly during the 1970s and early 1980s. Major growth occurred from the mid-1980s to the late 1990s - bovebben lasd wikipedia

Rocko- 2013.10.07. 15:52:11

@visszakettopadlogaz: azt nyilván nem, de ha gyakran jár a tömegkközlekedés, akkor ott se probléma egy kis késés. :)

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 16:01:43

@Rocko-:

idopazarlas - varni a vonatra

penzpazarlas - kocsival menni

Mindenki azt pazarolja amibol - azt hiszi - tobb van.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 16:03:15

@Rocko-: amugy tomegkozlekedni "cool" :) abszolute nem ciki itt.

Rocko- 2013.10.07. 16:13:54

@visszakettopadlogaz: "idopazarlas - varni a vonatra"
és ha gyorsabb lenne, mert a vonat nem áll dugóban? :D

"amugy tomegkozlekedni "cool" :)"
tényleg? mert leírás alapján többnyire nem a fehérek használják. :)

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 16:24:33

@Rocko-: NYC es NewHaven kozott en is vonatozok ha arra van dolgom, a keleti parton amugy is jobb ( ertsd : egyaltalan letezik ) a tomegkozlekedes, SF bay areaban is van BART ( bay area rapid transport ) de tenyleg nem illik ra a "tomeg" kozlekedes mert az auto a donto helyvaltoztatasi eszkoz.

( egy munkanelkuli a jaradekbol tud venni es fentartani egy uj fiestat pl )

Az ido es a gondmentesseg ( parkolo, tudsz inni szeszt, nem kell vezetni ) ami a tomegkozlekedes malmara hajtja a vizet.

Ugy reklamozzak a bart ot hogy : "lattal mar vonatot dugoban varni?" :)

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 16:29:58

@Rocko-: az elso civic az kei car size volt, azert a 600-as motor meg a meretek, a masodik generacios ( lasd kepen fent itt ) volt ami direct az usa igenyekre volt szabva. A maig legolcsobb auto amirol tudok az a yugo 45 / 55 / florida volt, az elejen $4000 volt, a vegen $1500. Hitvany egy kocsi volt de localban elcsettegni vele kivalo. ( You Go! Yugo! - volt a szlogen :) valami jugoszlav zasztava volt, automata valtoval, kodlampaval. Ha vettel kettot kaptal a masodikra 50% off ot! :D

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.07. 16:32:43

@Rocko-:

youtu.be/-MknuRE2Bcg

Jelzem szigoruan 2nd carnak van hirdetve, azert volt bennuk onmerseklet :D

Icram 2013.10.07. 23:36:43

Eszerint: kerekparosklub.hu/miert-olyan-elterjedt-a-bringazas-hollandiaban a biciklikultúrára is hatással volt a válság (Hollandiában, de aztán onnan máshova is).

Mr. Waszabi 2013.10.08. 10:00:55

Gratulálok, ismét szép poszt:)

Tulajdonképpen az olajválságnak köszönhető a komputeres vezérlés, a közös (TBI) és a hengerenkénti (MPI)injektor, valamint a lambda szonda elterjedése, amely technológiák nagyban hozzájárultak az átlagos fogyasztás csökkentéséhez.

Amiért nem hasonlítanám össze az ottani szokásokat az ittenivel, az a léptékek különbözősége. Nálunk senki nem utazna napi 200 km-t munkába, ott ezen nem akad ki az átlag. Nagy ország, nagyok a távolságok is. Hasonló a helyzet az oroszoknál is.
Számunkra ismeretlen fogalom, hogy lehet úgy autózni 100 km-t, hogy nincs egy lakott település.

walter sobchak 2013.10.08. 13:19:27

@Mr. Waszabi: Tényleg nem összehasonlítani akartam, csak "tompítani az élét" ennek az adatnak, mert kimondva tényleg durva, hogy ennyi benzin elment csak a légkondizásra. Nekem az is tök furcsa magyarként, hogy benzinkútra várva járatni a motort.

mükkemakk 2013.10.08. 20:37:18

Környezettudatossag ohne...furcsa egy orszag ez az Usa.

nandras01 2013.10.12. 23:48:56

"Az amúgy mindkét félnek nagy veszteségeket okozó háború 3 hétig tartott, és végül Izrael vereségével végződött..."

jól meggondoltad, mielőtt leírtad ezt?
a legjobb tudomásom szerint izrael a jom kippur- i háborúban* is - ahogyan ez arrafelé már bevett szokás- alaposan elkalapálta az arabokat...

*ja, és következetesen jom kippuri "ütközetet" emlegetsz, pedig az biz' háború volt.

nandras01 2013.10.13. 00:08:15

folytatom a kötözködést :)

"ehhez az eseményhez köthető a máig sokat vitatott téli-nyári időszámítás kezdete is." (t.i. az olajválsághoz)

azért illene ennek is kissé utánanézni, mivel legfeljebb az általános elfogadását lehet ehhez az időszakhoz kötni - és még azt is csak döcögve...
a kétféle időszámítást nagyjából az 1900- as évek elejétől kezdve elég sokszor és elég sok ország alkalmazta rövidebb- hosszabb ideig, így pl. az ötvenes években magyarország is.

kedves w.s.!
amiket és amiről írsz, azok érdekes és izgalmas dolgok, de az ilyen figyelmetlenségek sokat rontanak azok élvezeti értékén.
hidd el, megéri alaposan utánajárni az adatoknak. inkább készüljenek ritkábban a posztok, de azok legyenek a legapróbb részleteiben is kidolgozotttak, hitelesek.

u.i.:
és azt is hidd el, hogy nem a rosszindulat mondatja velem eme kis szösszeneteket :)

Feri84 2013.10.23. 13:50:50

Érdekes írás volt. Azért sokmindent köszönhetünk az olajválságnak.
Saját autóm meg pont egy Civic igaz nem 2. generációs. :)

hungarisztan 2013.12.26. 14:48:41

@visszakettopadlogaz:
Speaking of Yugo: A Dögölj meg, drága Mona! (Drowning Mona) kötelező film ebben a témában! :D

Noked-Lee 2014.01.22. 22:05:02

hiánypótló írás, élvezettel olvastam!

kisörDög 2014.09.14. 22:42:25

Nagyon jó írás. Ezt szeretem, mikor egy helyen az ember kap egy ,,alap,, képet valamiről, és nem kell egy hetet elgooglizni.

a gonnok én vagyok 2015.12.29. 14:04:28

"a vitatott kimenetelű háború emlékére Magyarországhoz hasonlóan Egyiptomban is több utcát és közterületet neveztek el Október 6.-nak"

Ekkora marhaságot hogy lehet leírni?
Az aradi vértanúkról hallottál már?

walter sobchak 2015.12.29. 15:32:07

@a gonnok én vagyok: Úgy értettem, hogy Magyarországhoz hasonlóan ott is neveztek el tereket és utcákat Október 6.-nak. De nem úgy, hogy a Jóm-Kippuri ütközet után nevezték el őket Magyarországon. Elnézést, ha ennyire felháborítóan félreérthető volt.

a gonnok én vagyok 2016.01.05. 05:29:18

@walter sobchak:

Köszönöm a választ!

" a vitatott kimenetelű háború emlékére Magyarországhoz hasonlóan Egyiptomban is több utcát és közterületet neveztek el Október 6.-nak"

Hát ezt nehéz félreérteni.

Elnézést se kell kérni, elég kijavítani.
Mert így nagyon gáz.
Az meg a másik, hogy Izrael korántsem vesztette el azt a háborút, bár kétségtelenül necces volt.
Ha már történelemről írsz, kérlek, olvass utána a részleteknek.

Üdv!

a gonnok én vagyok 2016.01.06. 03:30:02

Tetszett.
Pont ezért írtam, amit írtam.
Könnyen hiteltelenné válik egy egész cikk ilyen tévedések miatt, és az kár volna.
További jó munkát!