Már két napja gondolkoztam azon, hogy karácsony estére legyen-e valamilyen írás, vagy csak képet tegyek-e ki. Eredetileg egy rövid poszt mellett döntöttem, de nálunk itthon olyan a karácsonyi program, hogy 24-én egy perc megállás nincs, egészen este 11-ig. Utána meg már túl fáradt voltam, úgyhogy végül egy képpel kellett beérnetek. Mostanáig. :)
Mindjárt a közepébe csapva; a poszt címében szereplő vonatról szóló film nem a szívem csücske, annak ellenére sem, hogy a Forrest Gump-ot és a Vissza a jövőbe-trilógiát is jegyző Robert Zemeckis alkotása, de még az sem tudja feljebb tornászni nálam a pontszámát, hogy a főszereplője Tom Hanks, Tom Hanks, Tom Hanks és Tom Hanks mellett egy szinte "vászonról lejövősen" realisztikusra sikeredett Pere Marquette 1225-ös gőzmozdony.
Nem, nem fogok hipszterkedni, hogy én már azelőtt ismertem a mozdonyt, mielőtt bemutatták volna a filmet (és becsukott szemmel fejcsóválva panaszkodni, hogy ma már rendes vonatos filmet se tudnak csinálni :D). Annyira nem, hogy amíg csak a trailert láttam, meg voltam győződve arról, hogy a filmben a világ legnagyobb gőzmozdonya címet viselő Union Pacific "Big Boy" szerepel (most elképzelem a gőzmozdony-fanokat, akik már magukban sorolják is az égbekiáltó különbségeket a két gőzös között :D). Mentségemre legyen szólva, hogy a film csaknem egy évtizede került a mozikba (2004 novemberében), akkor még jóval kevesebb mozdonyt ismertem, pláne az amerikai példányok közül.
A Polar Expressz nem eredeti forgatókönyvön alapszik, hanem egy 1985-ös (azonos című) gyerekmese nyomán készült (a poszt kedvéért nem olvastam el, de a film biztosan tett bele olyan jeleneteket, amelyek a könyvben nem voltak benne). A könyv (és a film) röviden egy kisgyerekről szól, aki éppen kételkedni kezd a Télapó létezésében. December 24-én éjszaka egy vonat áll meg a házuk előtt, amelynek az utasai hasonló kétkedő gyerekek. A Polár Expressznek hívott járat elviszi a gyerekeket az Északi-sarkra, ahol találkoznak a Mikulással és manóival. A Télapó a főszereplőnek megengedi, hogy akármilyen ajándékot választhasson, ő pedig az egyik száncsengőt kéri, a híres szánról. Az ajándékot később véletlenül elveszíti, de másnap megkapja karácsonyi ajándékként. A csengő pedig csak azoknak szól, akik hisznek a Télapóban (a könyv és a film utolsó mondatában a narrátor - felnőtt főszereplő - elmondja, hogy már csak neki, illetve a kicsi gyerekeknek szól a száncsengő).
Robert Zemeckis 2004-ben vitte vászonra a gyerekkönyvet, méghozzá az általa favorizált motion capture eljárással, amikor - a hagyományos rajzfilmekkel ellentétben - a mozdulatokat valóban eljátsszák a színészek, szenzorok és CGI segítségével erre építik rá a készítők a szereplők mozdulatait. A filmben Tom Hanks nem kevesebb mint 6 szerepet játszott el ily módon, de meglepődve vettem észre - ránézve a film adatlapjára - hogy a főszereplő kisfiú életre keltésében az Éhezők viadalában Peeta Mellark-ot alakító Josh Hutcherson is segédkezett.
A filmet nem moziban láttam, DVD-n kölcsönöztem ki (semmi összekacsintós idézőjel :), 2005 karácsonyán, még a torrentőrület előtt néztem meg). Különösebben nem hagyott bennem mély nyomot, karácsonyi filmnek szerintem pont megteszi, de sosem fog rám jönni, hogy úgy megnézném a Polar Expresszt (szemben mondjuk a "Reszkessetek, betörők!"-kel vagy a "Karácsonyi vakáció"-val :) ).
Az egyetlen jelenet, amely nem motion capture-rel készült, gondolom, érthető, miért :)
Az alkotást több kritika is érte a motion capture hátrányai miatt; a szereplőket nem lehetett tökéletesen leanimálni, így néhol erősen viaszbábszerű arcokkal, zombitekintetekkel találkozhatunk a film nézése során. Azért persze voltak jó jelenetek benne, az akrobatikus kakaóosztást néha meg szoktam tekinteni youtube-on (most is megnéztem, ahogy kerestem a videót), és a jégen korcsolyázó, driftelő vonat sem volt semmi (annak ellenére, hogy - ahogy Sheldon Cooper mondaná - az a jelenet tudományosan nem helytálló :) ). Egy ismerősömtől persze megkaptam, hogy a moziban szereplő, a gőzös adatait - kérés nélkül, rosszul - fejből felmondó okostojás gyerek én vagyok. :D
A Polar Expressz egyébként langyos fogadtatásban részesült, és szerintem a készítők ekkora költségvetés mellett (165 millió dollár 9 évvel ezelőtt, majdnem kétszer annyi, mint a "Gyűrűk ura: A király visszatér" büdzséje) azért nagyobb bevételre számítottak (306 millió világszerte). Na, ennyit a filmről, jöhet a vonat!
Fotó: Mark Parren
A könyvben természetesen nem volt meghatározva, milyen mozdony vontatja az Északi-sarkra tartó járatot, de a filmben "játszó" Pere Marquette mozdonnyal sokszor találkozott a könyv írója, ráadásul a lokomotív pályaszáma - 1225 - ugye ugyanaz, mint a karácsony napjának dátuma számokkal leírva.
A 1225-ös a 40-es években (Forrás: http://www.acmenovelties.net/cars/when_a_car_was_a_car/images/Pere-Marquette_b-and-w.jpg)
A 2-8-4-es (1'D2') "Berkshire" tengelyelrendezésű gőzmozdonyt 1941-ben gyártotta az amerikai Lima mozdonygyár. A megrendelő az USA-kanadai Pere Marquette (PM) vasúttársaság volt, amelynek a Nagy Tavak környékén, az USA-beli Ohio, Michigan és Indiana államok, illetve a kanadai Ontario tartomány területén voltak vasútvonalai (a vasúttársaság nem sokkal később, 1947-ben megszűnt, pontosabban beleolvadt a Chesapeake & Ohio társaságba).
A PM N-1 sorozat tagjai főként tehervonatokat vontattak (Forrás: http://farm7.staticflickr.com/6195/6102104320_3487b68845_o.jpg)
A 1225-ös pályaszámú gép a 12 darabos PM N-1 sorozat tagja volt, 200 ezer dollárba került a vasúttársaságnak, (mai áron 3,1 millióba, azaz kb. 650 millió forintba). A mozdony ugyan amerikai viszonyok között nem számított a legnagyobbnak, azért kicsinek sem (sőt). Hossza szerkocsival együtt elérte a 31 métert, tömege menetkész állapotban 330 tonna volt, Magyarországon így messze-messze a legnagyobb gőzös lett volna. A 1225-ös kéthengeres gőzmozdony volt, kazánnyomása 17 bar, a hengereknél mérhető maximális teljesítménye pedig csaknem 3000 lóerő volt. A nagyméretű, "teletankolva" 130 tonna tömegű hattengelyes szerkocsi 83 ezer liter vizet, és 22 tonna szenet tudott vinni. A négy hajtott tengellyel a mozdony 308 kN vonóerőt tudott kifejteni, a 175 centi átmérőjű hajtott kerekek inkább a teherszállításra tették alkalmassá a gépet (a személyvonati gőzösöknek nagyobbak a kerekei, a nagyobb sebesség érdekében) maximális, 70 mérföldes, azaz bő 110 km/h-s sebessége is elmaradt egy gyorsvonati mozdonyétól. A PM 1225-ös száz megrakott tehervagont 60 MPH-val, azaz 96 km/h-val volt képes vontatni sík pályán (ezt azért megnéztem volna; egy ekkora vonat tömege ugyanis 7-8 ezer tonna is lehet, hossza pedig elérheti a 1,5-2 kilométert; de ha kisebb, kéttengelyes tehervagonokkal számolunk, akkor is 4 ezer tonna körüli a vonat tömege; őszintén szólva kicsit kételkedem ezzel az adattal kapcsolatban). Mivel a mozdony a maximális teljesítmény leadásakor kilométerenként 45-50 kiló szenet fogyasztott, nem emberi, hanem gépi erővel juttatták a rengeteg üzemanyagot a mozdony tűzterébe (ez a mennyiség - jó minőségű feketeszénnel számolva - 29 liter gázolajjal egyenértékű. Kilométerenként, ugyebár). Ilyenkor a lokomotív a gőz fejlesztéséhez kilométerenként 360 liternyi vizet nyelt be. Szóval tényleg nem volt kicsi, amerikai léptékkel sem.
"Ablakos" vonat továbbítása közben (Forrás: http://msuarchives.files.wordpress.com/2012/12/1255-in-motion.jpg?w=300&h=198)
A gép 1941 októberétől állt szolgálatba, majd társaival együtt az USA hadba lépése után hadianyag-szállító tehervonatokat továbbított, amelyek az indianai acélüzemekből a michigani fegyvergyárakba szállították az acélt (de néha személyvonatokat is továbbítottak). 1947-ben a mozdonyt átvette a Chesapeake & Ohio vasúttársaság, ahol további 4 évet szolgált.
1951-ben - az új dízelmozdonyok beszerzése nyomán - nyugdíjba küldték az akkor még csak 10 éves gőzmozdonyt (magyar szemmel furcsának tűnhet, hogy ilyen hamar selejtezték, de az új dízelek alkalmazása tényleg sokkal olcsóbb volt, mint a gőzösöké, ráadásul a háború után olyan nagy szállítási igények sem voltak már. A dízelek ráadásul nemcsak fajlagos költség tekintetében, de lassan teljesítményben is lepipálták a gőzösöket).
Az 1950-ben vásárolt "piszeorrú" dízelek sok gőzmozdonyt küldtek nyugdíjba (Forrás: http://www.trainweb.org/fredatsf/C&OGW50_files/image003.gif)
A 1225-ös igazi története azonban csak most kezdődött. 1955-ben a gépet odaajándékozták a Michigani Állami Egyetemnek (nem akarták ugyanis szétvágni), 1957-ig a mozdonyt újrafestették és rendbe hozták, majd kiállították az egyetem kampuszán. 1969-ben a mérnökhallgatók egy csoportja összeállt, és tervbe vették a mozdony üzemképes felújítását. Ehhez a sorozat másik - szintén üzemképtelenül álló - darabjáról akartak pótalkatrészeket szerezni, de ez nem sikerült, így a darabokat legyártatták. 1971-ben sikerült a kazánt annyira felfűteni, hogy a gőzsípot működtetni lehessen.
A 1225-ös szépen rendbehozva, de még üzemképtelenül 1957-ben (Forrás: http://msuarchives.wordpress.com/2012/12/17/the-pere-marquette-1225/a002993/)
1978-ban a szó szoros és átvitt értelmében is sínen volt a mozdony újjászületése. A gépet működőképes állapotba hozták, és 1985-ben - 34 év után - újra saját erejéből gurult (a 34 év alatt több mint 1 millió dollárt költöttek el a gépre). 1988-tól a mozdony kirándulóvonatok vontatására használták.
A 1225-ös 1990-ben (Fotó: Ken Borg, forrás: http://www.steamlocomotive.info/valbum.cfm?display=658)
2010-ben a 1225-ös működési engedélye lejárt, és nem hosszabbították meg (a tűzszekrényt balesetveszélyesnek ítélték). A mozdonyt le kellett állítani, és úgy tűnt, nem is lesz pénz az újabb felújításra. A lelkes támogatóknak köszönhetően azonban összejött a pénz, illetve sokan a helyreállításban is segítettek (az évek során összesen 900 ezer dollár gyűlt össze!).
A 1225-ös két hónapja, 2013. október 20-án újra elindult, november 22-én pedig visszakerült az állományba. Az első kirándulóvonatot jövő év március 15-ére tervezik. Igazán szép vége ez a mozdony történetének! :)
Forrás:
http://www.trainorders.com/discussion/read.php?10,3270789
http://www.project1225.org/about/
http://en.wikipedia.org/wiki/Pere_Marquette_1225
http://en.wikipedia.org/wiki/Polar_Express_(film)
http://www.freep.com/article/20131122/NEWS06/311220063/Pere-Marquette-steam-locomotive-Owosso
További képek forrása:
http://filmtrailer.hu/wp-content/uploads/polar_expressz_7.jpg
http://www.steamlocomotive.info/valbum.cfm?display=658
http://blog.mlive.com/saginawnews/2007/12/large_PolarExpress.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/d/d6/CM_polar_express.jpg
http://www.dan-dare.org/FreeFun/Images/CMTVMore/PolarExpressWallpaper1280x1024.jpg
http://www.brewd.us/wp-content/uploads/2013/12/PolarExpressWide.jpg
http://ih1.redbubble.net/image.6623544.0849/flat,550x550,075,f.jpg