Az átkeléshez hogyan működhetett a megszakítás és lendületből átgurulás? Hiszen akkor a vákuum is megszakad, azaz maga lendület nem jön létre. Én felüljárón kívül nem tudok mást elképzelni.

@danesdzsu2: A lendület már megvan, hiszen halad a vonat. Úgy halad át a csőnélküli szakaszon, ahogy manapság a villanyvonatok a fázishatároknál. Ott is egy szakaszon lendületben halad át a vonat, mert nincs áram, de az utasok ezt észre sem veszik. Ráadásul csak a "mozdonynak" kell áthaladnia, amint beért az új csőszakaszba, a vagonokat már átvontatja a kritikus szakaszon. Egyébként szerintem is eléggé ködös ez a része, több megoldást is olvastam (lovaskocsiknak odakészített rámpa stb.), igazából mind ilyen kicsit kitaláltnak tűnt, de ezt találtam a legérdekesebbnek.

@walter sobchak: Tegyük fel, hogy cső egyik végén szivattyúzom a levegőt. A másik végén mi észlelhető ebből, ha elvágom valahol menetközben?:)
Ma már talán meg lehetne oldani, hogy menet közben kicsatol a csőből, a cső meg lemegy a föld egy néhány méteres szakaszon, majd utána szintén menet közben visszacsatol, de ezt nem igen tudom elképzelni zsírozott bőrszigeteléssel:)

Lehet hogy csak nekem nem vilagos de ha a csovek vegig voltak hasitva a tetejukon akkor hogyan lehetett bennuk vakumot letrehozni ?????

@tucsilg: A második képen láthatod, hogy a dugattyút és a kocsikat összekötő szerkezet úgy volt kialakítva, hogy a csöveken levő bőrtömítést haladás közben felemelte, majd az visszasüllyedt. Mivel az összekötőrúd a dugattyú mögött jött ki a csőből, ott már nem volt vákuum, így nem okozott gondot. A bőrtömítés meg hasonlóan volt megoldva, mint a mai vákuumedényeken: minél nagyobb volt a vákuum, a kialakult nyomáskülönbség annál erősebben nyomta rá a nyílásra, és annál jobban zárt.

@danesdzsu2: Nem csak a vonal legvégén volt szivattyúház (ahogy a mai villanyvasutaknál sem csak a végállomáson van alállomás), hanem kb. 10 km-enként végig a vonal mellett. A cső elvágását meg lehetett oldani úgy, hogy pont egy szivattyúháznál volt az átkelés, az egyik felet ez a szivattyúház látta el, a másik felet pedig az eggyel odébb levő. Nem, valóban nem említik, hogy a cső lement volna a földbe. Ez az egész annyira kísérleti volt még, hogy először azt nézték meg, hogy egyáltalán lehetséges-e. Kiderült, hogy igen, de az is, hogy mennyire körülményes. És felhívnám a figyelmedet a vasút megnyitásának idejére: 1847 szeptembere. Magyarországon még alig több, mint 1 éve jártak akkor csak gőzvontatású vonatok (Nagy-Britanniában viszont már csaknem 25 éve).

@walter sobchak: aha, koszi, nem neztem meg a kepeket nagyban...