Techstory

Friss topikok

Címkék

1. rész (12) 10s (13) 1800s (10) 1900s (6) 2. rész (13) 2000s (5) 2010s (5) 20s (12) 2T (1) 3. rész (5) 30s (16) 4. rész (5) 40s (16) 5. rész (3) 50s (17) 6. rész (2) 60s (22) 7. rész (2) 70s (19) 80s (10) 90s (9) ABM (2) amerika (18) AN/ASG-18 (2) APU (1) atom (6) Ausztrália (4) autó (14) baleset (1) bányadömper (1) bejelentés (1) bombázó (2) bomber gap (2) breaking (2) Cheyenne (2) cirkáló (4) Convair (1) Convair Model 200 (2) csatacirkáló (4) csatahajó (9) Dél-Amerika (2) dízel (11) elektronika (6) elfogóvadász (5) ELINT (2) EORSAT (2) erőgép (1) Európa (29) EWR Sud (2) F-103 (1) F-108 (1) felderítőhajó (1) film (2) fly by wire (1) Forma-1 (2) forrás (1) Franciaország (4) GAR-1 Falcon (1) GAR-9 (1) gázturbina (15) gőz (22) gőzturbina (18) GyártásTrend (12) hadtörténet (31) hajó (36) hajókatasztrófák (2) harci gép (8) helikopter (3) hidegháború (7) Iowa osztály (7) Japán (4) játék (1) kamion (7) Kanada (5) katasztrófa (6) Kémhajó (1) képek (3) Kirov (4) kompaund helikopter (1) Közel-Kelet (1) Közép-Amerika (1) közlemény (6) legénység (3) léghajó (3) legkedvesebb hajóim (13) légvédelem (4) live (1) Lockheed (2) löveg (2) maglev (1) Magyarország (2) MAN Turbomotoren (2) MiG-19 (1) Montana (1) MTU (1) műhold (2) Németország (11) North American (2) Olaszország (1) olvasói (3) Oroszország (5) páncélzat (3) radar (9) rakéta (10) reaktor (2) Republic Aviation (4) repülő (13) Road Train (5) Rockwell (International) (2) Rolls Royce (3) RORSAT (2) SAGE (2) SATS (1) Sea Control Ship (2) SM-30 (1) sorozat (39) special (18) STOL (2) stratégia (2) Super Yamato (1) Svájc (1) Svédország (1) szállítás (1) szonár (3) SZU (13) techstory (36) tengeralattjáró (7) Thrust Augmenter Wing (1) top (1) top5 (2) torpedóvédelem (1) történelem (16) tűzoltó (1) tűzvezetés (7) üdvözlet (1) UK (27) US-A (2) US-P (2) USA (49) VAK 191 (3) VFW (3) világűr (2) villamos (4) VJ 101C (2) vonat (15) VTOL (3) XFV-12 (2) XJ-99 (2) YF-12 (1) ZELL (2) Címkefelhő

HTML

A Kaszpi-tenger kalózai - A szovjet ekranoplánok

2013.10.05. 23:21 walter sobchak

CC-50wA.jpg

(Azért a kép készítője/szerkesztője is humoránál volt :) ). A múlt héten a Spruce Goose-nál már szóba kerültek a szovjet ekranoplánok, amelyek szerintem a legjobb bizonyítékai annak, hogy a Vasfüggöny lebontása előtt nemcsak a politikában, hanem a technológiában sem volt "rendben" minden. Ezek a gépek nem klasszikus repülők voltak, mert sok tekintetben a hajókra, illetve a légpárnás járművekre is emlékeztettek. A különbség az utóbbiakhoz képest az volt, hogy az ekranoplánok (ekran - felszín, plan - repülő) tudtak repülni, viszont lebegni nem, repülési magasságuk pedig olyan kicsi volt, hogy ha a Szovjetunióban lettek volna akkoriban szörfösök (tényleg, voltak?), vigyázni kellett volna a fejükre, nehogy levigye egy 500 km/h-val száguldó, 600 tonnás... mi is?

ground-effect.jpg

...hivatalosan Ground Effect Vehicle, magyarosan párnahatás, vagy határfelület-repülőgép. A Ground Effect (magyarul tükörfordításban kb. Föld Hatás, vagy Felszín Hatás, de párnahatásnak szokták fordítani) akkor alakul ki, ha egy szárnyas jármű szárnya és a felszín közé kis magasságban a felszín felett nagy nyomású gázt juttatunk (szorítunk), így az képes aerodinamikai felhajtóerőt létrehozva a levegőben maradni, kizárólag előrehaladás közben. A felszín lehet víz vagy szárazföld (bár inkább víz), az áramló közeg pedig levegő vagy felgyorsított (pl. gázturbinából kiáramló) égéstermék. Az ilyen elven működő járművek nem minősülnek repülőgépnek – noha működésüket tekintve azokra emlékeztetnek –, mivel a szárny és a felszín között létrejövő áramláson keresztül közvetve a felszínre támaszkodnak (az egyik angol nevük is erre utal: WIG, azaz Wing-In-Ground - "Szárny-a-földön").

takeoff in ground effect area.jpgA Ground-Effect hatása a repülőgépre a magassággal csökken, ezért az ekranoplánok csak alacsonyan repülve tudnak közlekedni, mert nagyobb magasságban a kicsi szárnyak nem tudnának elég nagy felhajtóerőt biztosítani. Azt, hogy egy ekranoplánra mekkora a Ground Effect hat, meghatározza a szárnyak fesztávolsága is; kb. egy szárnyfesztávnyi magasságban a Ground Effect gyakorlatilag megszűnik (Vx: a legjobb emelkedési szöghöz tartozó légsebesség, Vy: a legjobb emelkedési sebességhez tartozó légsebesség). (Forrás: http://talkaviation.com/images/Books/afh/chapter-5/takeoff%20in%20ground%20effect%20area.jpg)

Egy megfogalmazás szerint a párnahatást használó járművek „félúton vannak” a légpárnások és a normál repülőgépek között. Ez annyiban pontatlan, hogy – noha ezek a gépek mindkettőre hasonlítanak valamiben – működésük lényege különbözik azokétól. A légpárnás járművek külön lebegtető-egységet használnak, míg a határfelületesek a sebesség során kialakuló jelenséget kihasználva, emelőszárnyak segítségével emelkednek fel. A hagyományos repülőgépek a leszállás-felszállás folyamatához szintén igénybe veszik a párnahatás jelenségét, mert az kis (150 méter alatti) magasságokon jelentős felhajtóerőt képes szolgáltatni. Mivel a párnahatás-járművek szárnyfesztávolsága a repülőgépekénél jóval kisebb (a gép hosszának fele-harmada, míg egy repülőé ugyanakkora vagy nagyobb is lehet) ezért jellemzően ez a 150 méter alatti szint a GE-járművek „vadászterülete”, noha a gyakorlatban ezek a gépek csak néhány méterrel emelkednek a felszín fölé. Ennek megvan az az előnye is, hogy a repülő a radarok által észrevehetetlenül repülhet.

ESKA-1-a.jpg

Az elmúlt 40-50 évben az ekranoplánoknak sok változata épült meg, katonai és polgári célokra egyaránt, azonban mégsem vált széleskörűen elterjedtté; az ilyen gépek ugyanis a hajók és repülőgépek előnyei mellett hátrányaikat is egyesítik, így sem teljes értékű hajóként, sem repülőgépként nem lehet őket alkalmazni. A jövőben ez másképp lesz; a repülőgépek egy új csoportja, az ún. ULTRA-óriásgépek (ULTRA – Ultra Large TRansport Aircraft – Ultranagy szállítórepülő) a mai leghatalmasabb repülőgépeknél is 4-5-ször nagyobbak lesznek, miközben akár 10-szer annyi terhet is képesek lesznek elvinni – mivel a párnahatásból eredő teherhordó képesség a felhajtóerőnél jóval nagyobb lehet – igaz, valamivel kisebb sebességgel. Az ULTRA-k tehát egy kisebb hajó teherbírásával és egy lassabb tehergép sebességével rendelkeznek, ezzel az áruszállítás egy új formáját – sokat és gyorsan – tudják majd megvalósítani a következő évtizedben. A legnagyobb tervezőirodák már kész tervekkel rendelkeznek, a jövő pedig majd eldönti, mi valósul meg ezekből a szerkezetekből (bővebben a H-4 Herculest bemutató cikkben olvashattatok róluk).

space0203monster_A4_273.gifA jelenséget – hogy a repülőgépek leszálláskor alacsonyabb motorteljesítménnyel, azaz nagyobb hatásfokkal üzemelhetnek – már a korai repülőgép-pilóták is észrevették. Az első, Ground Effect-et említő tudományos munka 1934-ben jelent meg. Kezdetben a felfedezést csupán a landoló és felszálló repülőgépek fogyasztásának csökkentésére használták, nem sokkal később jött az ötlet, hogy egy olyan repülőt kellene kifejleszteni, ami tartósan ebben a zónában repül. A gép ugyan a sűrű légrétegekben elméletileg többet kellene, hogy fogyasszon, de mivel a párnahatás miatt súlyának egy részét maga a felszín veszi át (a gépet megemelő örvények hozzáérnek a talajhoz, vagy a vízfelülethez), a gyakorlatban kisebb teljesítménnyel lehet ugyanakkora gépeket közlekedtetni. Mivel nem kell nagy tömegeket nagyon magasra emelni, ezek a repülők jóval nagyobbak is lehetnek, bár erre ebben az időben még nem gondoltak, és a háború előtt magával a lehetőséggel sem sokat foglalkoztak. Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején, a repülőgépek fejlődésével újra előkerült a téma, és mind a szovjetek, mind az amerikaiak készítettek ígéretes – ám végül sajnos nem sok igazi eredményt elérő – prototípusokat, illetve kisebb ekranoplánokat.

A szovjet kísérletek

Nyikita Hruscsov fontosnak tartotta, hogy űrverseny mellett a közlekedésben és a haditechnikában is az amerikaiak előtt járjanak, ezért megbízta Rosztyiszláv Alekszejevet, az ország egyik legnagyobb repülőmérnökét az első ekranoplán megépítésével. Hogy Alekszejev komolyan vette ezt a megbízatást, arról az alábbi kép szerintem mindenkit meg fog győzni...

2007-12-05_103243.jpgNem nagyon vannak szavak rá... (Forrás: http://media.treehugger.com)

A leghíresebb Alekszejev-féle ekranoplán az amerikai hírszerzés által csak „Caspian Sea Monster”-nek, azaz "Kaszpi-tengeri Szörny"-nek nevezett vízi repülőgép, ami a mai napig egyike a legnagyobb repülő tárgyaknak. A gépet 1963-ban kezdték el tervezni, és 1965-ben került vízre. Az első műholdfotók 1966 körül készültek a hatalmas géptestről, és sokáig a CIA-nál is vakarták a fejüket, hogy mi lehet ez. Ahhoz túl nagy, hogy repülőgép legyen, viszont hajó sem lehet, mert vannak szárnyai. Senki nem tudott értelmes magyarázatot adni a furcsa műholdfotókra, amelyek a Kaszpi-tengernél készültek.

1.jpg

A Caspian Sea Monster (hivatalosan KM, azaz Korabl Maket - "prototípus hajó") tényleg nem volt mindennapi szerzet. A mutáns repülőgépre hasonlító szerkezet 92 (más források szerint 106!) méteres hosszával és 550 tonnás tömegével a jelenlegi csúcstartó Antonov An-225-ös tehergép méreteivel vetekedett, de saját korában kétszer nagyobb volt a legnagyobb repülőnél. A félelmetes kinézetű szerkezet rövid első "szárnyain" 8 darab (!!!) Dobrinyin DV-7 típusú gázturbinás sugárhajtómű helyezkedett el, míg a gép farkán további 2 gázturbina a gyorsításhoz szükséges plusz tolóerőt szolgáltatta. A hajtóművek egyenként 130 kN-t fejtettek ki, ezzel a Caspian Sea Monster az Airbus A380-as tolóerejét tudta szolgáltatni (40 évvel előtte)!

alekseiv_km_14.jpgTankolásra várva (Forrás: http://www.vincelewis.net)

Az ekranoplán szárnyfesztávja hosszához képest kicsi, mindössze 37 méter volt (bár így is nagyobb, mint mondjuk az Airbus A320-é) a hátsó vízszintes vezérsíkok is ugyanilyen szélesek voltak (szerintem ezzel a legszélesebbek ebben a műfajban). A Casp-A – ahogy a CIA-nél nevezték – maximális sebessége 3 méteres vízfelszín feletti magasságban 300 csomó (560 km/h) volt, és akár 3,5 méteres hullámzás esetén is tudott közlekedni (bár arról nem találtam infót, hogy akkor is elérhető volt-e ez az utazósebesség). Nem lehetett mindennapi látvány a hatalmas, rövid szárnyú repülő, ahogy 10 turbinájával óriási vízfüggönyt verve ekkora sebességgel száguldott a víz felszínén… Nem is kell elképzelni, íme:

Azért rendesen kormolnak azok a hajtóművek...

Az gépből természetesen csak egy darab épült, bár néhol azt lehet olvasni, hogy 8. Ennek az oka az lehet, hogy a prototípus farkán látható számok az idők során 1-től 8-ig változtak, ennek célja a különböző módosítások /tesztfázisok jelölése volt.

843.jpegA legkorábbi változaton a kilencedik és a tizedik turbina a törzs elején felül helyezkedett el (Forrás: http://www.moscowtopnews.com)

Említettem, hogy az ekranoplánok ugyebár hajók, a Caspian Sea Monster-t viszont vadászpilóták vezették (ami szerintem logikusnak tűnik... most mit kezdene ott egy hajó kormányosa, nem? :) ).

ekranoplan_01.jpgA Casp-A pilótfülkéje (Forrás: http://www.travelcentre.com.au)

Az akkori szovjet gyakorlattal ellentétben Alekszejev többször is repült a Casp-A-val (a szovjet repülőmérnökök nem szoktak repülni saját alkotásaikkal). A prototípus sajnos ma már nincs meg, mert 1980 decemberében felszállás közben a nagy ködben a pilóta hibája miatt (túl alacsony sebességnél "szállt fel") visszaesett a vízre, és darabjaira hullott (szerencsére senki sem sérült meg). Az első kiemelési kísérletnél a gép kettétört, így nem próbálkoztak tovább a megmentésével, ráadásul ugye a projekt szigorúan titkos volt, amit azért a Brezsnyev alatti Szovjetunióban komolyan kellett venni. Az összetört gépet sorsára hagyták a tengeren, maradványairól hivatalosan nem tudni semmit. 

ekranoplan06.jpgAz óriási, a gép méreteihez képest mégis kicsi szárnyakon egy teniszpálya kényelmesen elfért volna (Forrás: http://wiki.vostokwatches.eu/ekranoplan.html)

A jóval később, 1987-ben elkészült Lun-osztályú ekranoplán valamivel ugyan kisebb volt, mint a Casp-A, de 73 méteres hosszával, illetve 290 tonnás üres tömegével még mindig majdnem akkora, mint a mai legnagyobb utasszállító gépek, a Boeing 747-8 és az Airbus A380.

25_big.jpgAzért a Lun-Classt se kellett félteni (Forrás: http://photos.wikimapia.org)

A Lun-osztály a Caspian Sea Monsterrel ellentétben már saját fegyverzettel is rendelkezett (bár páncélzattal nem). A legszembetűnőbb szerintem a gép hátán cipelt 6 darab P-270 "Moszkit" típusú rakéta, amelyeket egyébként 120 kilotonnás hidrogénbombával is fel lehetett szerelni, tehát egy ilyen géppel konkrétan egy kisebb országot le lehetett volna rombolni (bár Lunnal több mint valószínű, hogy nem szállítottak ilyen fegyvereket). A Lun ezen felül 4 darab 23 milliméteres gépágyúval is rendelkezett.

img122159701230647307.jpg

A gépet az ekranoplán üzem mellett hagyományos repülőgépként (repülőcsónakként) is lehetett használni, ilyenkor 7500 méteren is tudott repülni. A Casp-A-hoz hasonlóan itt is a pilótafülke mögött kétoldalt, közös pilonokon elhelyezett 8 darab sugárhajtóművel oldották meg a meghajtást, amelyek a gázsugarat vagy a szárnyak belépőélére irányították, elősegítve a Ground Effect kialakulását, vagy egyenesen állva a gép gyorsításáért feleltek.

2007-12-05_103527.jpg

A 8 darab Kuznyecov NK-87 típusú kétáramú gázturbinás sugárhajtómű összesen 1000 kN tolóerőt tudott szolgáltatni, a Lun-osztály maximális sebessége így szintén 300 csomó, azaz 560 km/h volt. A gép elméletileg 140 tonnát tudott szállítani, amely a legnagyobb teherszállító repülőgépekkel összevethető adat. Feladata a háború esetén a harcjárművek gyors és észrevétlen (mármint a radarok számára :) ) célba juttatása lett volna, noha erre nem került sor.

lun_class_ekranoplan_by_red_romanov-d34l7je.jpgForrás: http://fc09.deviantart.net

A Lun-osztály - másik társával ellentétben - részt vett igazi katonai szolgálatban, 1987-től a 90-es évek végéig a Fekete-tengeren használták. Szolgálati idejének végén "kórházhajóvá" alakításán gondolkodtak, amivel szerintem ez lett volna a leggyorsabb kórház a világon :). Az átalakításokat megkezdték, de be már nem fejezték, mert közben leállították magát az ekranoplánt is. A gép azóta menthetetlenül pusztul, bár még viszonylag jó állapotban van (egyes vélemények szerint megérné felújítani és múzeumba vinni, vagy magát a gépet azzá alakítani). Jelenlegi helye ezen a linken megtekinthető.

007t4kb1-copy.jpgA Lun-osztályú ekranoplán napjainkban (Forrás: http://www.interestment.comhttp://3.bp.blogspot.com)

1-Lun-ekranoplan.jpg

Talán még kevesebben tudják, hogy a Lun-osztályból terveztek egy személyszállító változatot is, amely "Spasatel" névre hallgatott. A gépet a második készülő Lunból kezdték el építeni, az alváltozat célja bajba jutott nagy hajók és tengeralattjárók legénységének, illetve utasainak a megmentése lett volna. A gép fedélzetén akár 500 ember is elfért. A Spasatel elkészültét a hírhedt 1989 áprilisi szerencsétlenség, a Komszomolec atom-tengeralattjáró balesete sürgette meg, amikor a Norvégia partjainál elsüllyedt tengeralattjárón 42 tengerész lelte halálát.

alekseiv_spasatel_05.jpg

Látványterv a Lun-osztály személyszállító változatáról, a Spasatel-ről (Forrás: http://jpcolliat.free.fr)

A projekt azonban a KGST, majd a Szovjetunió felbomlása miatt az első prototípus az elkészülése előtt nem sokkal befulladt, így a különleges gépből mindössze egy félkész (pontosabban 98 %-ban kész) gyártmány, illetve egy modell és néhány látványterv maradt meg. Az eredeti Spasatel Nyizsnyij-Novgorod városában, egy Volga partján épült nagy raktárban nyugszik.

alekseiv_spasatel_03.jpgA félkész Spasatel maradványai és a modell (lent) (Forrás: http://jpcolliat.free.frhttp://www.ikarus342000.com)

spasatel.jpg

Valamivel "fogyaszthatóbb", de még mindig elég különleges szerzet volt az időben a Lun-osztály és a Caspian Sea Monster között elkészült A-90 "Orljonok" (Sasfióka) típusú ekranoplán (a fenti két jármű ismeretében értjük, miért nevezték ezt az 58 méteres, azaz egy közepes utasszállító méreteivel rendelkező járművet "fiókának" :) ).

A gép meghajtása nagyon különleges volt, hasonlított mindkét fenti társára, de mégis különbözött tőlük. Elöl a pilótafülke alatt a törzsbe süllyesztve helyeztek el két darab Kuznyecov NK84-K típusú, 100 kN tolóerejű kétáramú gázturbinás sugárhajtóművet, amelyeknek a feladata a rövid szárnyak alatti Ground Effect létrehozása volt. Ezt kiegészítette a gép függőleges vezérsíkjába épített 15 ezer lóerős gázturbina által hajtott 6 méter átmérőjű ún. koaxiális turbólégcsavar (amikor két propeller egy tengelyen egymással ellentétesen forog. A megoldás előnye, hogy a két légcsavar-garnitúra egymás reakciónyomatékát kioltja, így maga a hajtómű nem terheli a pilonokat ilyen igénybevétellel). A jármű haladását az utóbbi hajtómű biztosította.

sm6_3.jpgA röpképtelen kísérleti példány (Forrás: http://www.rcgroups.com/forums/showthread.php?t=1255615&page=41)

A sugárhajtóművet változtatható irányú fúvókákkal is felszerelték, ezzel lehetett szabályozni, hogy a gázturbinák sugara a szárnyak alá érkezzen (ez emelkedéshez, felszálláshoz, nagy terhek szállításához kell) vagy egyenes legyen (ami a nagy sebességű haladáshoz hasznos).

59s.jpg

A járművet sítalpakkal és hagyományos (kerekes) futóművekkel is felszerelték, azaz az Orljonok bármilyen leszállópályán képes volt landolni. Mivel a szárnyai ennek is rövidek voltak, az A-90 nem tudott pár méternél magasabbra emelkedni. A már inkább egy sorozatban gyártható járműre emlékeztető Orljonokkal komoly tervei voltak a szovjet védelmi minisztériumnak. 120 darabos flottát terveztek belőlük, amelyekkel a gyors szállítás és a partraszállás is megoldható lett volna. A nagyszabású terv végül nem valósult meg, mert a projekt felelőse 1984-ben meghalt, utódja pedig az ekranoplánok fejlesztésére szánt összeget atom-tengeralattjárók vásárlására fordította.

33033234mp3.jpg

Az A-90-es egyébként tényleg nagy szállítókapacitással rendelkezett; egy gépen 150 katona vagy 10-12 tonnányi rakomány utazhatott, de terveztek a belőle kétszintes, 350 személyes gyorskomp változatot is (400-zal száguldó komp... azért az nem lett volna semmi). A típust egyébként közepes hatótávolságú atomrakéták (RSZD-10 "Pionyer") szállítására is tervezték használni.

Orlenok.jpgAz Orljonok raktere (Forrás: http://www.airforce.ru)

A tesztek 1972-ben indultak meg a Volga folyón, majd később a Kaszpi-tengeren (a CIA-nál Casp-B-nek nevezték el a gépeket), egyelőre 4 megépült példánnyal (amiből egy darab nem volt képes repülni). Az egyik példány egy bemutatón anyaghiba miatt balesetet szenvedett, amiből még újjáépítették, viszont 1992-ben szintén a vízbe zuhant, és a legénység életét vesztette. A program a Szovjetunió felbomlását még túlélte, az azzal járó paradigmaváltásokat (költségvetés-nyirbálásokat) viszont nem. A típus utolsó felszállása 1993 októberében volt, majd a sorozatot leállították.

1993 után még voltak kósza tervek a már említett gyorskomp-járat bevezetésére, illetve "turistahajó" üzemre, de ezekből természetesen nem lett semmi, egy esetleges menetrendi üzemhez pedig túl kevés volt a 3 megmaradt, több mint 20 éves példány. A selejtezett repülőgépek sorsa őket sem kerülte el, azóta lényegében egy helyben állva pusztulnak (az egyik forrás szerint szét is vágták már őket). Az egyik példányt 2007-ben a Volga folyón keresztül Moszkvába a Haditengerészeti Múzeumba szállították.

Ekranoplan_A-90_Orlyonok_-_edit.jpgA "megmenekült" A-90-es napjainkban (Forrás: http://upload.wikimedia.org)

Az Orljonokkal egy időben, a 70-es évek elején készült el a Bartini-Berijev-VVA-14-es típusú khm... elvileg repülőgép, amely aztán végképp összekutyulta (volna) a hajó, repülő, légpárnás és ekranoplán fogalmakat. Az engem egy túlméretes rozmárra emlékeztető jármű ugyanis képes volt a vízen úszni, ekranoplánként siklani felette, hogy aztán - ha a helyzet úgy kívánja - az angol Harrier vadászgépekhez hasonlóan helyből felszálljon (ennek a képességnek a neve VTOL - ami a Vertical Take-off and Landing, azaz Függőleges Fel- és Leszállás mozaikszava), majd hagyományos gépként nagy magasságban is repülhessen.

vva14-3.jpgAz "Ez meg mi??" jogos kérdés volt látva a repülő...(Forrás: http://itdoesnthavetoberight.files.wordpress.com)

A tervezők viszont sokat markoltak és keveset fogtak (természetesen az erőfeszítéseikért így is nagy tisztelet illeti őket), ugyanis a projektből enyhén szólva nem lett átütő siker. A 2 megépült gépen így is sok változtatást eszközöltek (például a vízen maradáshoz felfújható lebegtetőegységeket, "gumicsónakokat" szereltek rájuk, majd ezeket különböző problémák felmerülése miatt merev falúakra cserélték).

AA4044_VVA-14_real-2.gif...de talán még inkább a vízen úszó Berijevet látva (Forrás: http://www.anigrand.com)

A gép haladását két darab 67 kN tolóerejű D-30M típusú kétáramú gázturbinás sugárhajtómű szolgáltatta, a helyből felszálláshoz viszont 12 (!!!) darab újabb (43 kN-os) egység is kellett. Volna. Ugyanis azok nem érkeztek meg, így a gépeknek ez a képessége végül nem valósult meg. A Berijev 640 km/h-s sebességgel akár 10 ezer méteres magasságban 2500 kilométerre volt képes elrepülni.

A tesztek viszont az egyik névadó tervező, az olasz származású, de orosz állampolgárságú Roberto Bartini 1974-es halálával szinte teljesen megrekedtek, így a két repülőgép mindössze 103 repült óra teljesítése után 1987-ben selejtezésre került. Későbbi sorsuk megegyezik a Lun-osztállyal és az Orljonokkal (bár a Berijev elvileg "ki van állítva" a monyinói repülőmúzeumban, de jelenleg így néz ki).

Beriev_VVA-14_in_2010.jpg

A óriás vízi repülőgépek 90-es évek eleji leállítgatásával pont került egy újabb izgalmas fejezetre azon technikatörténeti vívmányok között, amelyek a 40 évig tartó kétpólusú világrend hatására jöttek létre és valósultak meg (ha megvalósultak). Ugyan "szakmailag" nem tudom alátámasztani, de az a tapasztalatom a régi rendszerben megvalósult hihetetlen (és mai szemmel nézve sokszor túlzó) találmányokkal kapcsolatban, hogy ebben az időszakban sokszor évtizedekkel megelőzték az akkori technikai fejlettséget. Példák? Szuperszonikus légi személyszállítás, atommeghajtású repülők, vonatok, autók. Óriási és különleges repülőgépek. Ramjet repülőgépek. Holdra szállás. Mind-mind olyan vívmányok és események, amelyek - ha túl is élték a Vasfüggöny lebontását - néhány évvel később leálltak/megszűntek vagy meg se születtek már, esetleg mostantól számítva 10-20 évvel ezután ígérik a "folytatást" (és még mielőtt a Concorde/Tu-144-et hozná fel valaki; szerintem meg se valósultak volna, ha nem a 60-as években kezdik el fejleszteni őket). Nekem ez a véleményem, de a hozzászólásoknál várom a tiéteket! :)

Maran8.jpg

UPDATE: Több levelet is kaptam repülőgép-kedvelőktől és szakmabeliektől, akik felhívták a figyelmemet arra, hogy az angol "turbofan"-t nem turbóventilátorosnak, hanem kétáramú gázturbinás sugárhajtóműnek kell fordítani. Megkérdeztem ezen felül néhány repülőmániás ismerőst is, akik szerint szintén szerencsésebb ez a megfogalmazás (bár néhányuk szerint a "turbóventilátoros" kifejezés sem rossz, csak nem használják). Ennek megfelelően a kifejezéseket javítottam, illetve még néhány pontatlanságot. Köszönet a segítségért ambasa-nak, illetve a többieknek, akik nagyon korrekt hangnemben írták meg a pontosításokat. A fenti kép nyomán pedig lesz második része is a posztnak! :)

Forrás:

http://dailyapple.blogspot.hu

http://www.aviation-history.com

http://www.boeing.com

http://ground-effect.com/

http://community.us.playstation.com

http://spectrum.ieee.org

http://www.flickr.com/photos

http://www.autoblog.com

http://www.physics-edu.org

http://blogs.birminghammail.net

http://the-things-with-wings.blogspot.hu

http://en.wikipedia.org/wiki/Caspian_Sea_Monster

http://en.wikipedia.org/wiki/Moskit

http://en.wikipedia.org/wiki/Lun-class_ekranoplan

http://hu.wikipedia.org/wiki/A%E2%80%9390_Orljonok

http://www.airliners.net/aviation-forums/general_aviation/read.main/97161/

http://en.wikipedia.org/wiki/Bartini_Beriev_VVA-14

http://de.wikipedia.org/wiki/Spasatel

http://www.fas.org/man/dod-101/sys/ship/row/rus/903.htm

Képek forrása:

http://airpigz.com/storage/caption-contest/2011/CC-50wA.jpg?__SQUARESPACE_CACHEVERSION=1297570019824

http://www.airliners.net/aviation-forums/general_aviation/read.main/97161/

http://lh4.ggpht.com/_hVOW2U7K4-M/SiO0RD9AhkI/AAAAAAABCEo/UzsdkLfcruU/s800/1.jpg

http://www.links999.net

http://filmatidimare.altervista.org/wp-content/uploads/2012/06/img122159701230647307.jpg

http://www.travelcentre.com.au

http://media.treehugger.com

http://www.hs-ships.ru

http://img509.imageshack.us

http://s132.photobucket.com/user/rafaelgonzalez65/media/Ekranoplan/FreePlansEkranoplanOrlyonokavia642.jpg.html

http://4.bp.blogspot.com/-wQtUzkqhkXg/UbR86nYx6nI/AAAAAAAAY8I/W9k77aNnUwk/s1600/Maran8.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://techstory.blog.hu/api/trackback/id/tr375546897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rocko- 2013.10.06. 08:20:05

"határfelület-repülőgép"
a leghülyébb név versenyére indítanám. :)

"A hagyományos repülőgépek a leszállás-felszállás folyamatához szintén igénybe veszik a párnahatás jelenségét, mert az kis (150 méter alatti) magasságokon jelentős felhajtóerőt képes szolgáltatni."
és az ekranoplánok nem hajlamosak átbukni?

"Nem nagyon vannak szavak rá... "
de: kéne! :)))

„Caspian Sea Monster”
azaz! :)

"sokáig a CIA-nál is vakarták a fejüket, hogy mi lehet ez."
szárnyashajó. :D

"Nem lehetett mindennapi látvány a hatalmas, rövidszárnyú repülő, ahogy 10 turbinájával óriási vízfüggönyt verve ekkora sebességgel száguldott a víz felszínén…"
egy tanárom jut eszembe, aki a hiperbola függvényt magyarázta eképp: "a hiperbola olyan függvény, mint a fiú, aki mindig közelít egy lányhoz, de sosem éri el azt". :))))
na, az ekranoplán is ilyen: egy repülő, amelyik mindig felszállni készül, de sosem fog _repülni_. :)

"Az gépből természetesen csak egy darab épült, bár néhol azt lehet olvasni, hogy 8. Ennek az oka az lehet, hogy a prototípus farkán látható számok az idők során 1-től 8-ig változtak, ennek célja a különböző módosítások /tesztfázisok jelölése volt."
az ellenség megtévesztése. :)

"amelyek a gázsugarat vagy a szárnyak belépőélére irányították"
ügyes!
nem fogytak tőle jobban a szárnyak?

"Jelenlegi helye ezen a linken megtekinthető."
kár, hogy nem múzeumban.

A-90 videója alatt jó a zene. :)

"viszont 1992-ben szintén a vízbe zuhant és a legénység életét vesztette."
igen, ez jutott eszmbe, hogy mennyire értelmezhető a lezuhanás egy ilyen géppel?

"Az egyik példányt 2007-ben a Volga folyón keresztül Moszkvába a Haditengerészeti Múzeumba szállították."
helyes.

"túlméretes rozmár"
:DDDD

"bár a Berijev elvileg "ki van állítva" a monyinói repülőmúzeumban, de jelenleg így néz ki"
festés után bármelyik Star Warsban fel lehetne használni.

m.cdn.blog.hu/te/techstory/image/Maran8.jpg
óhh, ezen a képen is van pár érdekesség még, pl. az S 90 200.

"Nekem ez a véleményem, de a hozzászólásoknál várom a tiéteket!"
a gyakorlati tapasztalatokból nem tudom mennyit sikerült később felhasználni, meg egyáltalán volt valami, ami értelmezhető, de tény, hogy kevesebb lenne nélkülük a világ, és azért csak-scak elő kéne venni az ötlet néha, hogy most mennyire alkalmazható.
viszont ezek a projektek számolatlanul nyelték a pénzt (gondolom), az ilyen jellegű projektek (is) okozták a Szovjektunió bukását.

yxcvbnma 2013.10.06. 19:16:16

Amikor a közgazdász háttérbe szorul, akkor csinálnak a mérnökök ilyen csodákat.

A mai világban pedig a közgazdász diktál, ezért nem készülnek az átlagostól eltérő, emiatt pár centtel többe kerülő motyók.

Nézzük csak körül például az autók világában. Manapság szinte mindegyik kocsi kezd milliméterre egyforma lenni (persze méretosztályon belül)...

Hogy melyik a jobb? Véleményes...

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.10.06. 21:01:07

@Rocko-:

""viszont 1992-ben szintén a vízbe zuhant és a legénység életét vesztette."
igen, ez jutott eszmbe, hogy mennyire értelmezhető a lezuhanás egy ilyen géppel?"

Mintha 600 km/hnal valaki egy repulobol ledobna egy betonos kifutora! :D

Rocko- 2013.10.06. 21:59:09

@visszakettopadlogaz: :D
nade érted, elvileg a sebesség nagy, de a magasság annyira nem. nem tudom milyen lehet ezeknek a zuhanása, sztem nincs is erre vészhelyzeti protokoll, de hát azér mégis, simán "kifutják" magukat és leteszik vagy hogyan?

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2013.10.07. 11:23:42

az utolsónak olyan a pilótafülkéje mint egy manga rajzfilmben

sas70 2013.10.07. 13:05:13

Abban az időben amikor ezeket fejlesztették nem nagyon foglalkoztak a költség-haszon elmélettel. Gyanítom, hogy a fejlesztési költségekből az akkori Szovjetunió két végét össze lehetett volna autópályával kötni vagy a meglévő repülőgép parkot modernizálni. Az emberek életszínvonalának emeléséről meg már nem is beszélve, bár ez teljesen demagóg.

lutria 2013.10.07. 18:16:47

Azért a végén meg lehetett volna említeni hogy világszerte vannak ilyen elven működő kisebb,néhány személyes járművek magánkézben is.
pl.www.youtube.com/watch?v=4RZnheafoaY

Gondoltam is rá hogy kéne szerezni egyet és vízi/légitaxizást vállalni vele a Balatonon...

Túrós (törölt) 2013.10.07. 19:00:36

Iszonyat állatok ezek, imádom :D

eax_ 2013.10.07. 19:22:35

@yxcvbnma: "ezért nem készülnek az átlagostól eltérő, emiatt pár centtel többe kerülő motyók"

Hat persze hogy nem: www.youtube.com/watch?v=kwC8MP6uOiQ

Tyeplica 2013.10.07. 19:48:09

A név nem Rostislav, hanem Rosztyiszláv.

Faszom a sok hülye angol átiratba már! A magyar nyelvben nem csak 26 betű van, sokkal árnyaltabban tudjuk átírni, kiejteni ezeket a neveket. (A sok NATO kódtól is a falra tudok mászni, annak idején a Varsói Szerződés tagjaként mi az eredeti megnevezést használtuk!)

A nagy poszteren viszont van egy gép, a legelső, ott alul, a Pacsenykov. Azt megnézném, mert szárny nélkül az érdekes.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.10.07. 19:48:20

gyönyörű, csodás, cikk született megest! örülünk! ennél kb 2 dolog dúrvább a szovjetúnióból, a lánctalpas atomreaktor, és az R.-S.!!!!
kösz a posztot és a csillió utánajárást

Gorbacsov homlokán a májfolt 2013.10.07. 19:57:40

@mrbloodbunny: Volt még egy-két érdekes dolog, például a nukleáris meghajtású világítótornyok északon, a sarkkör mentén.

áasdklfjáasn 2013.10.07. 20:42:37

A technológia biztosan rendben volt. Amiről te írsz, az viszont technika.

A ground effect pedig simán párnahatás. A légpárnás repülőgépek párnájáról van szó.

A csomót a Szovjetunióban nem használták. Metrikus rendszer volt. Repülésben és hajózásban is.
(Sőt, a szocialista táborban mindenhol.)

A Lun valójában Luny.

Légcsavarkoszorú? Az meg mi a lófasz?

Pocsék fordítás ha lehet, még pocsékabb helyesírással.
Emiatt olvashatatlan.

áasdklfjáasn 2013.10.07. 20:46:04

@Rocko-:
Á, nem a megnevezések hülyék, csak a fordítások szarok.

Átbukni biztos nem hajlnadóak, esetleg átesni.

Rodolfo63 2013.10.07. 20:55:07

@Tyeplica:

az a Pacsenykov nekem is felkeltette az érdeklődésemet

mint egy óriás sugárhajtású teherszállító katamarán :)

Fényezett Rézlábos 2013.10.07. 21:07:58

Nagyon érdekes cikk, tetszik, de azért két megjegyzést tennék a technikai hűség kedvéért.

1. A turbóventillátoros szerintem inkább turbólégcsavaros akar lenni: en.wikipedia.org/wiki/Turboprop

2. Ahol pedig a turbólégcsavar szerepel, ott meg szerintem inkább a koaxiális rotort akartad írni: en.wikipedia.org/wiki/Coaxial_rotors

Fényezett Rézlábos 2013.10.07. 21:13:01

@áasdklfjáasn: A légcsavarkoszorú az, amit a sikeres leszállás után adnak át a légcsavar-koszorúslányok a pilótának, nem? :)
Szerintem "sima" koaxiális rotorkialakításra gondolt az író, arra jellemző a forgatónyomaték kiegyenlítése (ezért nem kell az Alligátorra farokrotor).

Rocko- 2013.10.07. 21:13:17

@áasdklfjáasn: átesés, köszi a javítást!

walter sobchak 2013.10.07. 22:40:51

@Fényezett Rézlábos: Hello! Köszi a dícséretet, és az észrevételeket, de:

Az első két hajtómű turbóventilátoros (turbofan) vagy kétáramú gázturbinás sugárhajtómű :), nem írtam el.

A másikat sem, az egy koaxiális turbólégcsavar, azaz gázturbina által forgatott légcsavar, így értettem. Igazad van, a koaxiálist odaírhattam volna (oda is akartam, aztán elmaradt :) ).

walter sobchak 2013.10.07. 22:45:10

@áasdklfjáasn: jól van, látom itt vannak a trollok is. Kicsit gyakorold még, azért remélem valójában tetszett a cikk! :)

walter sobchak 2013.10.07. 22:56:40

@Tyeplica: Igazad van a Rosztyiszlavban, viszont azt azért láthattad, hogy a többi nevet átírtam "magyar-oroszba", mert amúgy én se szeretem az "angol-oroszt", de ezt kihagytam. NATO-kódot én se használok ilyen régi szovjet járműveknél :).

@Rodolfo63: A Pacsenykov tudtommal nem valósult meg, nem sok mindent találtam róla, meg ezt a cikket csak az igazi nagy, és megvalósult ekranoplánokról írtam, de már tervezek a meg nem valósultakról is :). A Pacsenykov külön sztori, mert ilyen katamarán-szerű a gép, aminek a középső nagy szárnya alatt alakul ki a ground effect. Szóval tényleg nem lett volna semmi!
@lutria: Így van, azok is megérnének egy misét :) azért betettem egy képet, mert tényleg sok ilyen van, engem egy repülő rájára emlékeztetnek :D

Tyeplica 2013.10.07. 22:59:30

Könyörgöm, a "fan" szót ventilátornak lefordítva csak a fülledt nyári estéken, a háztartásokban használt hűs szelet kavaró eszközre használjuk. A repüléstechnikában inkább légcsavar az. Repülésben ventilátor? Ugyanmá'!

Ááá, nagyon sokat ront a cikk amúgy jó szinvonalán a gyenge fordítás. De ne mondd, hogy csak kritizálok, itt az építő jellegű javaslat:

hu.w3dictionary.org/index.php?q=turbofan

Globetrotter2014 2013.10.07. 23:04:43

Yesssz, ez a blog igazi hiánypótló, mindig klassz visszanézni.

Nem akarom beosztani az diőded :)
De mikor jön "az" Antonov (225 Mirja) és az Airbus Beluga?
:)

walter sobchak 2013.10.07. 23:16:32

@Tyeplica: Most nem azért, de a turbóventilátoros alatt te mit értesz? Mert én a kétáramú gázturbinás sugárhajtóművet, amit igenis sok helyen neveznek turbóventilátorosnak. Hogyha ez a szakmában nem megszokott, vagy szentségtörés stb. elhiszem neked, hiszen nem vagyok szakember, csak "műkedvelő", és akkor úgy írom. Láthatod az írásaimon, hogy ügyelek arra, hogy rendben legyenek a szakkifejezések, mert amúgy én se szeretem, ha nem stimmelnek.Hibák lehetnek a szakkifejezések fordításában, azt elfogadom, de azt hogy gyenge, azt nem.

walter sobchak 2013.10.07. 23:23:41

@ZF2: Az An-225-on vacilláltam, mert végül is azt leszámítva, hogy baromi nagy, nem olyan nagyon különleges, de azért mégis az :D pont ma morfondíroztam, hogy később bemutassam-e. Főleg most, hogy a Fast and Furious 6-ban szerepelt a "kistestvére" és már azt is "lebolygózták". Többé-kevésbé megvan a menetrend :D de csak 2-3 cikknyire előre, mert van, hogy változik a kedvem, vagy olvasok/hallok valami érdekesebbről :). Hétvégén egy új gigacikk-sorozat fog indulni, úgyhogy majd kattints vissza! :D

Globetrotter2014 2013.10.07. 23:51:40

@walter sobchak: Az antonov érdekessége hogy egy van belőle.

A Belugáról viszont nem sokat olvastam, igaz a wikipedia ömagában elég sok mindent leír, ha nem is valami olvasmányos...

Pedig a képeken valami szörnyen néz ki :)

Gera 2013.10.08. 00:57:26

A Bartini-Berijevről az jutott eszembe, amit egy ismerősöm idézett egy repülőmérnöktől: a budiajtó is repül, ha elég erős motort rakunk rá :)

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2013.10.08. 03:35:40

Szerintem a cikk pont tökéletes arra amire "való":
olyanoknak mint én-nem repülőmérnök-ad egy csomó érdekes infót és jó szórakozást. A repülőmérnöki kaszt meg olvasson a szakíróktól, ne itt fikázzon.

Gukker 2013.10.08. 09:35:49

(A ramjetnek is van szép magyar neve: torlósugár-hajtómű.)
Egyébként a cikk jó és hiánypótló. :)

Ööö 2013.10.08. 11:36:39

Valamikor a 70-es évek környékén repült valami hasonló madár a Fertő tavon. Volt is róla cikk az Élet és Tudományban. Akkor (is) határfelületi repülőgépnek nevezték.

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2013.10.08. 11:41:20

@Rocko-: El sem tudom képzelni, hogy a nyolc hajtómű között milyen lehetett a pilótafülkében - vagy micsodája is van egy ilyen holminak - ülni! Maradt a csávóknak bármennyi hallásuk?

Fényezett Rézlábos 2013.10.08. 12:13:03

@walter sobchak: My bad, a turbofan az tényleg más. Csak ventillátorként olyan idegenül hatott :) Csak egy szerény javaslat, hogy egy-egy ilyennél az eredeti fogalmat esetleg zárójelben odaírhatnád, megelőzendő az ehhez hasonló felesleges köröket.

A rotornál figyelmetlen voltam, de a koaxiális a lényeg. Szerintem írd is bele, mert így a magyarázat ("amikor két propeller egy tengelyen egymással ellentétesen forog. A megoldás előnye, hogy a két légcsavarkoszorú egymás reakciónyomatékát kioltja, így maga a hajtómű nem terheli a pilonokat ilyen igénybevétellel") eléggé a levegőben lóg.

Amúgy tényleg nem kötözködök, ha nem tetszene a blog témája és az író stílusa, nem írogatnék ide, hanem nyomnék egy kövér Close gombot.

walter sobchak 2013.10.08. 12:25:29

@Fényezett Rézlábos: Persze, tudom, hogy nem kötözködsz, no offense taken :). Sőt, örülök, ha kiigazítanak, mert mint mondtam, nem vagyok a téma szakértője. Általában az a helyzet, hogy valamiről olvasok-hallok, és annak utánajárok, ilyenkor én is legalább annyit tanulok a témáról, mint az olvasóim :), amikor a cikket olvassák. Írták már, hogy a turbóventilátor tényleg nem szakszerű, simán elhiszem, hogy így van, csak azért elég sok helyen olvastam a turbofanre ezt a fordítást. Sajnos így is nagyon sok időbe telik egy cikk megírása, nem mindig veszek észre minden hibát és pontatlanságot. Sajnos más dolgom is van a blogírás mellett, bár ne lenne :D. Örülök, ha olvastok, és visszajöttök!

walter sobchak 2013.10.08. 12:27:20

@Gukker: Köszi szépen! Így van, tényleg torlósugár-hajtómű a becses magyar neve, de szerintem a ramjet egyszerűen jobban hangzik :D.

áasdklfjáasn 2013.10.08. 13:39:30

@Fényezett Rézlábos:
Van ugye a turbofan, ami valójában csőlégcsavaros magyarul (van egy nagymérető forgólapát-koszorú a hajtómű elején, de még bent a csőben), meg a turbólégcsavaros meg az, amit belinkeltél, turbina hajtja a rendes légcsavart, nem dugattyús motor.

@walter sobchak:
Ja, vagy esetleg olyanok, akik láttak már repülőgépet közelről, és látják, mekkora ökörségeket írtál össze.

"én a kétáramú gázturbinás sugárhajtóművet"
Max. a hozzád hasonló kontárok.
Kétáramú gázturbinás hajtóműve volt már a Tu-134-esnek is, igaz, viszonylag kis kétáramúsági fokkal. A kétáramúság ugyanis azt jelenti, hogy van egy belső áram, ami bejut az égőtérbe, meg van egy külső, ami nem, az első néhány kompresszorfokozat után szétválik a két ág.
Amire te gondolsz, az a csőlégcsavaros hajtómű, ami a modernebb gépeken van, és az első kompresszorfokozat előtt van még egy nagyméretű forgólapát-koszorú, ami valójában egy csővel körülvett légcsavar.

Aki ennyire járatlan az egészben, az miért akar írni róla?
Vagy miért nem néz legalább utána?

áasdklfjáasn 2013.10.08. 13:40:42

@walter sobchak:
Ez nagyon barom indoklás...

Az nagyon látszik, hogy nem vagy a téma szakértője, sőt, mondhatnám, kutyaütő vagy a témában.

walter sobchak 2013.10.08. 13:53:04

@áasdklfjáasn: Elnézést, ha trollnak néztelek, és kösz a kiigazítást. Viszont a stílusodon változtass, vagy ne látogasd ezt a blogot, mert látod, nem neked való, neked túl dedós ezek szerint. Normálisan is meg lehet írni, ha nem találsz pontosnak valamit, sőt örülök is neki, de nem lófaszozni, meg néhány vessző, vagy elütés miatt a helyesírást szidni.

Sok ilyen emberrel találkoztam, mint te, emiatt a hozzáállás miatt is kezdtem el egyébként blogolni (igen tudom, hagyjam is abba, igaz?). Nem vagytok képesek semmit elnézni, a legkisebb hiba is sérti a méltóságotokat, istenkáromlásnak gondoljátok. Ezzel az öntelt magatartással elijesztitek azokat az embereket, akiket érdekel a téma, de nem ezzel kelnek-fekszenek. Sajnáljátok azoktól, akik nem ültek végig éveket egy műszaki egyetemen, meg évtizedeket a témával foglalkozó gyárban, vagy irodában. Azért néztelek trollnak, mert nem hittem el, hogy aki ennyire ért a repülőgépekhez, az képes ilyen stílusban írni. Tudom, te vagy a rossz zsaru, igaz? Aki elijeszti a "kontárokat". Őszintén sajnállak, és ezt most nem gúnyosan mondom, mert tényleg. Mindig is sajnáltam, amikor két, technikát és tudományt szerető ember valamelyik, vagy mindkettő önteltsége miatt nem jön ki jól egymással.

Fényezett Rézlábos 2013.10.08. 14:22:45

@áasdklfjáasn: Csőlégcsavar, ez az! Egész délelőtt azon agyaltam meló közben, hogy hogy hívják a turbofant magyarul! Köszi! :)

Rocko- 2013.10.08. 14:25:11

@Sam. Joe: létezik füldugó. :)
de biztos bachromira nem örültek. :)))

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2013.10.08. 15:06:14

@Rocko-: Az hasznos, amikor az irányítással kéne kommunikálni. 8-)

deckard_r 2013.10.08. 16:18:14

@áasdklfjáasn: a Tu-134-es meg az Airbus 380-as hajtóműve IS kétáramú gázturbinás hajtóművek (az angol terminológia szerint turbofan), a különbség többek közt a kétáramúsági fokban van (low-bypass - Tu-134; high-bypass - A380).
A turbóventillátoros nem rossz, szakirodalomban is használják.
A csőlégcsavar meg majdnem biztosan nem jó, lévén a külső kör nem légcsavarnak inkább kopresszorfokozatnak tekinthető, jóllehet elég alacsony sürítési aránnyal.

üdv,

deckard

Fredddy 2013.10.08. 16:50:34

Pont írni akartam, hogy a nálunk leginkább permetezőként ismert An-2-esből is készült ilyen változat, de látom, ott van a képen, csak ezek mellett a nagy dögök mellett eltörpül. :)

Amúgy az oroszokat nagyon mozgatta ez a gyorshajó-téma, valamikor volt a Fekete-tengeren szárnyahajó-járat Isztambulba.

Maga az ekranoplán amúgy nem feltétlenül csak ,,hajó", az elve szárazföldön is működne, csak nagyon sima terep kell hozzá.

walter sobchak 2013.10.08. 17:00:27

@Fredddy:

" felszín lehet víz vagy szárazföld (bár inkább víz), az áramló közeg pedig levegő, vagy felgyorsított (pl. gázturbinából kiáramló) égéstermék."

Egyébként vonatoknak is terveztek/terveznek Ground Effect-tel lebegtetett változatokat, ami szintén téma lesz majd. 200 km/h-s sebességű, egy töröttszárnyú repülőgépre hasonlító vonat halad egy betonvályúban, a meghajtásáról pedig légcsavar gondoskodik. Természetesen Japánban fejlesztik, de eddig úgy tűnik, nincs igazi előnye a maglevekhez képest (amelyeknek meg most úgy látszik, nincs igazi előnye a legmodernebb, 360-380 km/h utazósebességre képes hagyományos vonatokhoz képest :D) szóval hatványozottan nehéz helyzetben van.

Ez itt egy tervezett Ground Effect magasvasút Los Angelesben:

farm8.staticflickr.com/7243/6939306238_f995cb319e_z.jpg

Ez pedig az Aero-train:

inhabitat.com/japan-unveils-levitating-high-speed-electric-aero-train/

áasdklfjáasn 2013.10.08. 17:12:15

@deckard_r:
Lehet, hogy nem jó, de a magyar repülős szakma így nevezi.

A kétáramúsági fokot tekintve igazad van, bár szerintem én sem írtam ezzel ellenkezőt.

@walter sobchak:
Ne hagyd abba, de tanulj meg helyesen írni (nem 1-2 vessző meg elírás van, hanem rengeteg helyesírási hiba és nagyon gyatra fordítás), meg esetleg kérdezz meg szakembereket, ha nem értesz hozzá. Néhányat az Index repülős fórumain is lehet találni emlékeim szerint, gépészt/hajtóművészt és műszerest/villamost/rádióst is (én mondjuk legalább 7-8 éve nem nagyon olvasgattam bele, de ez más kérdés).
Szerintem szívesen segítenek, szakkifejezések és minden egyéb terén is.

Mellesleg a repülősök már csak ilyenek, háklisak a hibás kifejezésekre, mert a szakmának van egy nyelve, aki a szakmáról akar arni, használja azt a nyelvet, vagy ne írjon a szakmáról.

De hidd el, ezzel ugyanígy vannak a hajósok, vasutasok meg egy csomó magára valamit is adó szakma is.

áasdklfjáasn 2013.10.08. 17:13:37

@Rocko-:
Meg létezik nagy zajszűrésű fejhallgató is.
Még az oroszoknál is.

walter sobchak 2013.10.08. 17:51:10

@áasdklfjáasn: Igyekszem minél pontosabban írni, ezt ne vitasd el tőlem, nem hiszem el, hogy ezt nem látod az írásaimon, bármennyire is sértő egy-egy rosszul lefordított szakkifejezés. Ennek, és a posztba ölt sok munkámnak fényében baromi rosszul esik, ha valaki ilyen stílusban képes csak hozzászólni, bármennyire is megalapozottak az érvei (erre persze mondhatod, hogy nem érdekel, amíg "kontárkodok"). Ráadásul én normálisan szólok az olvasóimhoz, de ezt el is várom tőlük, függetlenül attól, hogy mi a végzettségük/szakképzettségük. Köszönöm a tanácsokat, meg is fogadom őket, mert én se szeretem ezeket a köröket. Viszont én meg azt tanácsolom neked, hogy ha tényleg annyira szakmaiatlan a blog, és rossz a helyesírás/fordítás, akkor ne foglalkozz vele, inkább örülj, hogy te sokkal jobban tudsz írni nálam.

És igen, a szakma nagyjai közül sokan eléggé háklisak, de nem mind. Ennek egyébként nem örülök (persze a legnagyobb tisztelet mellett), mert a nagy szakértelem és a laikusokhoz való normális hozzáállás nem kizáró fogalmak. Sokan vannak, akik érdeklődnek egy szakma iránt, az ő lelkesedésüket simán lelohaszthatja egy öntelt szakember (aki persze ettől még jó szakember), aki nem képes az emberekkel normálisan beszélni. Ez ellen szeretnék tenni én is, ezért írom ezt a blogot. Ezt a cikket rengeteg ember nézte meg, sokaknak örömet okoztam vele. Ha én nem írom meg, lehet, hogy sose találkoznak ezekkel a nagy gépekkel (meg ugye a rossz fordítással se). Az akkor jobb lenne?

áasdklfjáasn 2013.10.08. 19:55:44

@walter sobchak:
Figyelj, a felháborodásod olyan, mintha én minden előképzettség nélkül nekiállnék hegedülni (mivel gitározom, ezt már nem tudnám megtenni, de azért hegedűn tutira nem lennék egy tigris), aztán amikor megszólnak, hogy mi ez a rettenetes nyekergés, akkor azzal jönnék, hogy de hát én igyekszem minél pontosabban hegedülni, meg mennyi munkát ölök bele egy-egy darabba.

Aki viszont nem süket, az hallja, hogy valami rettenetes macskazenét produkálok.

A rááldozott energia szép meg tiszteletreméltó, de az eredményen mit sem változtat.

Egyébként meg lehet tanulni a repülést is meg a helyesírást is, nekem is sikerült, én sem ezekkel születtem.

Nem tudom, hogy akkor jobb lenne-e. Mondjuk ezért kell megtanulni angolul, és ahol te megtaláltad ezeket, ők is megtalálják.

Engem például rettentően zavar a rossz helyesírás. Aki írással akar foglalkozni, akár csak hobbiszinten is, tanulja már meg az anyanyelve helyesírását...
Repülős könyveket meg, amelyekből lehet tanulni, szerintem lehet vásárolni a Kossuth Lajos Szakközépiskolában Csepelen (www.kossuth-csepel.hu/).
Némelyiknek az íróját még ismertem is személyesen, sajnos, már nem élnek.

A másik hely, ahol lehet ilyeneket kapni, a Budapest Airport könyvtára Ferihegyen.
Szemeretelep vasútállomásnál kell leszállni a buszról vagy vonatról.
Repülős szótáruk is van (ha jól tudom, mindkét irányú), malévos mérnökök állították össze vagy 25 éve. Könyvenként olyan 4000 Ft-tal lehet számolni.

A helyesírási szabályzat meg elérhető a neten (MEK) ingyen.
A vesszőhasználatnál a legfőbb szabály, hogy a mellérendelő tagmondatok között vessző van, az és és a vagy előtt csak akkor, ha tagmondatokat választ el, ha felsorolás tagjait, akkor nem. Aztán van még az azonos alanyúság meg azonos tárgyúság, amikor még ekkor sem kell vessző, meg alárendelő tagmondatok esetén sem mindig.
A helyesírás-ellenőrző meg az F7-tel indul a legtöbb szövegszerkesztőben.
Tényleg nem ördöngösség, 1 hét alatt simán meg lehet tanulni, de valószínűleg hamarabb is.

A fordítás meg egy szakma, nem véletlenül kell a szakfordítóihoz felsőfokú végzettség meg felsőfokú nyelvvizsga.

walter sobchak 2013.10.08. 20:21:53

@áasdklfjáasn: Sajnos tényleg nagyon különbözően látjuk a dolgokat. Te egy maximalista lehetsz nagy szakképzettséggel, akit minden apró hiba idegesít, és aki szerint, ha valaki nem ismeri tökéletesen a témát, az ne írjon róla, de még csak a száját se nyissa ki azzal kapcsolatban. És aki ezt meg meri tenni (mint én), az megnézheti magát.

Ha ezt a bejegyzést te macskazenéhez hasonlítod, amit csak a süketek nem tartanak rossznak, akkor tényleg felesleges ezen tovább vitáznunk, hiszen nem vagyunk egy szinten. Sajnálom, hogy macskazenét kellett hallgatnod.

deckard_r 2013.10.08. 21:37:10

@áasdklfjáasn: akkor elég logikátlan (vagy ronda szleng), mert ugye a kisnyomású kompresszorfokozatot ventillátornak hívja a magyar szakirodalom, ez meg, amiről beszélünk ugye pont egy ilyen...

Globetrotter2014 2013.10.08. 22:11:09

@áasdklfjáasn: Szerintem ez egy korrekt blog, szórakoztató és pl az ekranoplűnról itthon nem olyan sok helyen olvas az ember.

A road trainek pedig kifejezetten újdonságként hatnak nekem (ill amiről hallottam, azok nem ilyen elmebeteg darabok voltak).

Szerintem ha van építő javaslatot a szerző biztos nem fog elzárkózni,

áasdklfjáasn 2013.10.08. 22:46:46

@deckard_r:
Ventilátornak (1 l) szakirodalom biztosan nem hívja. A kisnyomású fokozat az kisnyomású fokozat, ráadásul nem egy lapátkoszorúból áll.

A turbofan fan részét sem nevezik ventilátornak, max. a botcsinálta "szakírók". Aki tanulta a szakmát, az biztosan nem.

@ZF2:
Hát ha te ilyen helyesírással meg ennyire pongyola szóhasználattal el tudod olvasni, akkor légy vele boldog.
A road trainnek mi köze a repüléshez? Az (esetenként több-) pótkocsis kamion.

deckard_r 2013.10.09. 00:12:46

@áasdklfjáasn: nyelvtannáci...
angol-magyar-szotar.hu/turbo.html
www.szrfk.hu/rtk/folyoirat/2008_3/2008_3_11.html
www.szrfk.hu/rtk/kulonszamok/2006_cikkek/vetor_richard.pdf

www.aerofriends.hu/repulestechnikai-uzemeltetesi-okossagok/gazturbinas-hajtomuvek-felepitese-es-mukodesi-elve-4-resz

www.repulogepemlekpark.hu/pages/panoramaDet.php?tplFile=engine.tpl

iho.hu/hir/konkurens-uj-hajtomuvek-konkurens-uj-gepeken-111017

szrfk/rtk = Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Tanszék honlapján a Repüléstudományi Közlemények fellelhetőségi helye
Nekem eléggé szakirodalomnak tűnik...
Összességében véve elég sok (és hiteles) helyen használják így ahhoz, hogy hihetően ez legyen a helyes szóhasználat. Úgyhogy azt hiszem inkább nem neked hiszek...
A blogíró ha így használta szerintem az elvárható gondossággal járt el :))))

áasdklfjáasn 2013.10.09. 00:51:31

@deckard_r:
Hagyd már ezeket a netes szótárakat, amit szintén önjelölt, hivatástudatos amatőrök állítnak össze.
Meg a szintén hozzá nem értő amatőrök által lefordított Aviaton Week-cikkeket meg egyéb ökörségeket.
Vagy azt, aki Solovjevnek írja a Szolovjovot.

Szóval egy csomó hozzá nem értő, helyesírásból alapból bukott netes barom írását sikerült belinkelned. Tök mindegy, melyik cég milyen honlapjára került fel, ha ökörség, attól még ökörség marad.

A szakmában nem így hívják, hanem úgy, hogy csőlégcsavaros. Menj ki Lisztferihegyre, és kérdezz meg egy szerelőt.

A fan ugyanis jelent ventilátort is. Érted: IS. Amit Józsi használ otthon nyáron a lakásban.
Csak repülőgépen nincs ventilátor, max. a pilóta előtt meleg nyári napokon. Egyébként légcsavar van.

Lehúztam vagy 15 évet a repülésben.
Gépközelben.
Ja, meg tudok magyarul IS és angolul IS, repülős angol szakmai felsőfokom IS van.

deckard_r 2013.10.09. 06:29:24

@áasdklfjáasn: Ha már arcoskodunk...te meg hagyjál ezzel a én lehúztam meg ez van az van szöveggel, mert a saját szakmámból pontosan tudom hogy ez mennyire nem jelenti azt, hogy a fogalmakat (különösen a technikai jellegűeket) valaki pontosan használja. Az meg hogy a lövészárokban mi a szleng, még nem jelenti azt, hogy a szakirodalomban is bevetten használt kifejezések nem jók. A forrásoknak amiket adtam egy része kifejezetten műszaki szakirodalmi jellegű, tehát ne "hozzá nem értő, helyesírásból alapból bukott netes barom" ezt egyébként nagyjából mindenki látja, aki meg is nyitja a forrást.
A repülős angol szakmai felső nem egyenlő a műszaki szakfordítóival (annál alighanem jóval kevesebb, figyelembe véve a születése körülményeit).
És ugye az autós szakmában sem az a hivatalos és a precíz ahogy Józsi meg Sanyi az két fröccs között csevegnek hanem ahogy a könyvben le vagyon írva (meg ahogy tanítják a járműgépészeknek). Úgyhogy fordítani is úgy kell...

ambasa 2013.10.09. 20:47:28

Először is gratulálok a cikkhez!

Ugyanakkor, amit leírtam a Great Easternnel kapcsolatban, sajnos itt már nem áll. Sajnos én szakbarbár vagyok és pont a szakmámba vágó témáról írtál. Engem is nagyon zavar, hogy a különböző hajtűműfajtáknál ilyen nagyon "civil" elnevezéseket használtál. Sajnos lehet mondani, hogy ilyen a blogstílus, de az a baj, hogy egyszer majd a Te cikkedre is hivatkozni fog majd valaki, és akkor már nagyon nehéz lesz megmagyarázni neki, hogy ez helytelen.

Csak hogy érzékeld, nálunk az iskolában volt egy elrettentő mondat: A MiG-21 beindítja motorját, felszáll, behúzza a kerekeit majd jobbra kanyarodik. Csak hogy értsd a MiG-21-nek hajtóműve van, a futóját húzza be és a repülőgép a levegőben nem kanyarodik, hanem fordul. :)

Úgyhogy az első gépeiden ahogy már mások is írták kétáramú gázturbinás sugárhajtómű volt, a másikon meg légcsavaros gázturbina (teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy a légcsavar koaxiális, vagy sem, de megemlíthető mint érdekesség).

Párnahatás nem csak a repülő eszköz előre haladásakor keletkezhet, vagy egy speciális repülőgép ahol kellően alacsony lebegésben és ez a helikopter.

És akkor a kibontakozó vitához a hozzászólásokban:

25 éve vagyok a szakmában, több, mint 12 éve Ferihegyen szerelő, de még soha senkitől nem hallottam, hogy turbó-ventilátoros sugárhajtómű. Ugyanakkor a nagy kétáramúsági fokú hatóműveknél a kisnyomású fokozatnál használják a ventilátor fokozat elnevezést az első nagyátmérűjú a külső áramba dolgozó kompresszorfokozatnál, de ettől nem lesz a hajtómű "ventilátoros". Ma nincs olyan sorozatban gyártott utasszállító repülőgép, amelyen csőlégcsavar lenne, csak olyan amelyik nagy kétáramúsági fokkal bír.Még soha egyetlen egy kollégámtól sem hallottam a CFM-56-osról, vagy a V2500-ról hogy csőlégcsavaros hajtóműnek hívta volna, mint ahogy egyetlen egy oktatómtól se. Csőlégcsavaros hajtómű anno egy német gyakorlógépen a Fantraineren volt.
en.wikipedia.org/wiki/RFB_Fantrainer
Azért nem kellene összekeverni a kettőt, mert egy sugárhajtómű tolóerő előállítása révén hajtja előre a repülőgépet, míg a légcsavar (eltekintve a propulziótól) a légcsavarlapátokon ébredő felhajtó erő révén húzza előre a gépet (függetlenül attól, hogy húzó, vagy toló légcsavar). A csőlégcsavarnál a cső a légcsavar hatásfokának fokozására szolgál, de ettől az még légcsavar.

A csőlégcsavar angolul: ducted fan
A kétáramú gázturbina meg: turbofan

Mellesleg ha nagyon nyelvészkedünk, anno a hajtóműtanárom Gábor Endre egyest adott, ha valaki égőteret mondott. A típustanfolyamokon az Aerokban Udvardy mindig tüzelőteret használ. Az égéstér és a tüzelőtér helyes, az égőtér pongyola, még ha az Aranysasban folyton ezt írják.

Más.

valaki szóba hozta a "A fertő-tavi szörnyet" nos az a határőrség légcsavaros siklócsónakja volt. Tupoljev A-3-as, 4 darab volt rendszeresítve nálunk.
www.repulomuzeum.hu/ARCHFOTO/TuA-3/TuA-3.htm

TG

ambasa 2013.10.09. 21:34:55

Ja és ami lemaradt, akárcsak a Great Easternél, itt is jók az illusztrációk.

TG

deckard_r 2013.10.09. 22:41:02

@ambasa: Ott a pont.
Érdeklődő laikusként vagy 30 éve olvasgatok repülős irodalmat és turbó-ventilátoros hajtóművet alapvetően én is nagy kétáramúsági fokú hajtóműként ismertem.
Némi keresgéléssel azt találtam, hogy a szakmai jellegű források is használják mostanság ezt a kifejezést is, neked elhiszem, hogy a szakmában nem terjedt el. A csőlégcsavarnál jobb :)))

üdv,

deckard

ambasa 2013.10.09. 23:03:00

@deckard_r:

Nagy ez a szakma, talán helyesebb lett volna úgy fogalmaznom, hogy amerre én megfordultam arra felé nem használták.

Sajnos egyre több álnyelvújító van, akik más szakmai háttér mellet próbálnak magyarítani idegen kifejezéseket - legtöbbször tükörfordítással - úgy hogy nem tudják arra már van magyar elnevezés. Emellet terjed egyfajta állszakmaiság, sokan azt gondolják, hogy akkor lesz egy cikk szakszerű, ha angol kifejezések magyarított változatát használják. Ma már senki sem ír szerkezeti megerősítésről, csak struktúrálisról, mert az nagyon komolyan hangzik, de olvastam már szakmai lapban hajtómű installálást és horizontális vezérsíkról is.

Ez természetesen nem csak a repülésben lezajló folyamat, valamikor a 80-as években a magyar haditechnikai szaknyelvben lezajlott egy igen hasznos nyelvújítási folyamat, amelynek keretében kidobtak jó pár szakmaiatlan kifejezést. ma azt látom, hogy ezek fokozatosan csempésződnek vissza.

TG

lutria 2013.10.10. 18:30:48

@ambasa: Manapság vajon mi lehet azokkal a siklócsónakokkal,mert Budaörsön legalább 10 évvel ezelőtt voltak,ha fel akarták volna újítani őket már akkor is elkészültek volna (vagy akiknek továbbadták)ha csak hébe-hóba dolgoztak volna rajta.

ambasa 2013.10.12. 11:30:30

@lutria:
Sajnos nem tudok a sorsukról. Az egyik, talán az alsónémedi példány, egy ideig - a MiG-15 felújítása idején - Tökölön volt tudtommal, de további sorsáról nem tudok.

TG

vucskomisi 2013.10.14. 19:52:31

Nagyon tetszik áasdklfjáasn hozzászólása!Van még egy -két nagyon jó comment ami megállja a helyét!ambasa-nak gratulálok a magas szinvonalu hozzászólásért,látszik hogy igazi szakember!

hungarisztan 2013.12.24. 00:21:43

@walter sobchak:
Egy pillanatig ne szegje kedved, ha idetéved 1-2 óriási arccal rendelkező egyed, és elkezd(ene) alázni. Nagy az internet, ezek ráadásul szegény, gyerekszobával nem rendelkező, szocializációs kihívásokkal küzdő egyedek, koncentráltan vannak jelen a névtelen-arctalan online világban. Viszont vagyunk itt páran olyanok is (a statekot te látod pontosan, de gyanítom, hogy a nagymellényesek jószerivel mérési hibahatár kategóriába esnek), akiknek tetszik, amiket írsz, és akik emberből vagyunk, el tudjuk nézni, ha becsúszik 1-2 hiba. Egészen messziről nézve is látszik a sok belerakott munka (a magam részéről baromi elégedett lennék, ha náladnál sokkal komolyabb – és fizetett – orgánumok ennyit belefeccölnének a fordításaikba), a szándék, a téma iránti alázat, s ezt csak az ilyen fikagép macskajancsik nem akarják észrevenni, akik idejönnek vetíteni a maguk tökéletességét, és két vesszőhibáért felkoncolnának. Miközben hihetetlenül nem tettek hozzá semmit, de semmit a bejegyzéshez a krakélerkedésükkel. A stílus meg ugye maga az ember... mit is mondhatnék, képzelheted, mennyire szerethető figurák IRL is... Valahol sajnálnivalók, hogy ez a kekeckedés teszi ki az életüket.

Jómagam is rendelkezem némi repülős + műszaki háttérrel, és tudod mit mondok? Akiktől (oktatóktól) én valaha tanultam valamit, azok sosem az arcoskodók voltak. Pedig tele van ilyen nagymenő handabandázó „szakemberekkel” az összes magyar reptér, frusztrált fickók, akik nem tudják megdönteni a büfés Mancikát már '68 óta, ezért szopatnak mindenkit, kioktatnak, lenéznek, ordibálnak, játsszák az eszüket – aztán meg mindenki utálja őket, mint a szart, okkal.
Cserébe volt pár oktatóm, aki soha, semmilyen körülmények között nem engedett meg magának olyan stílust és allűröket, mint ezek a szarjankók. Akkor sem, ha épp elbasztam valamit – erről szól ugyanis a tanulás. Sőt, belátták, hogy ők is emberek, akár még ők is hibázhatnak (pedig volt pár igazi nagy ász oktatóm – jellemzően ők voltak a legszerényebbek.) Ők tanítani akartak, nem alázni, s láss csodát: nekik működött is. Tán azért, mert tisztelettel bántak a másik emberrel, s alázattal bántak a szakmával, ad absurdum volt bennük emberség.

Akinek inge, vegye bátran magára.

walter sobchak 2013.12.25. 00:56:47

@hungarisztan: Köszi a bátorítást, jól esik, főleg így karácsonykor :). Őszintén szólva sokkal rosszabbra számítottam, amikor elkezdtem a blogot. Te is láthatod a hozzászólások között, hogy általában tetszik az olvasóknak a blog, aminek nagyon örülök. Még jobban annak, hogy szakértőktől, más blogok szerkesztőitől is kaptam leveleket (a legtöbbet pont ezzel a poszttal kapcsolatban), hogy mit kéne kijavítani, szerkesztési tippeket stb-t. Szóval ez pozitív csalódás :).

Nekem is az a véleményem, hogy a legnagyobb szakemberek a legszerényebbek sokszor. Bár én még elég fiatal vagyok, nem sok sztorim van, talán a legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor 2 éve az OTDK dolgozatomhoz szakértőnek felkértem Soltész Józsefet, a Közlekedési Múzeum főmuzeológusát, aki a legnagyobb gőzmozdonyos szakemberek között van az országban. Ő pedig meghívott egy előadására a múzeumba (sok másik témájú előadás is volt, több órás műsor keretében), majd odaadta a bírálatot, aztán egy csomót beszélgettünk, totál odavoltam :). Megdicsérte a munkámat, és azt mondta, ha kell szakirodalom, forduljak hozzá nyugodtan. Hamarosan fel is fogom keresni szerintem :) (egyetlen hátránya, hogy nagyon nehéz elérni).

King Eric 2014.02.16. 22:27:57

@hungarisztan: abszolút egyetértek veled.
Ami pedig a @áasdklfjáasn féléket illeti, lehet, hogy a szakterületükhöz értenek valamit, de minden más téren kudarcot vallottak, amiből csak ez a kényszeres túlkompenzálás származik.

Rollende Landstrasse 2014.06.06. 12:35:58

@walter sobchak: Ugye tudod, hogy a felkereséssel már elkéstél? (ha nem tudtad, akkor sajnos most én közlöm a rossz hírt.)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.02.28. 04:39:13

Most, na jó, nem régen is ott pihennek a kikötőben az egyik madárka, vagy repülő halacska?

wikimapia.org/#lang=hu&lat=42.881640&lon=47.657018&z=17&m=bh&search=Baku

Magyar nyelvű felirata szerint "Lun osztályú ekranoplán".

Google maps-en más kísérőhajókkal.

https://www.google.hu/maps/@42.8819189,47.656738,18z/data=!3m1!1e3

Yandex térképén ua a kép mint kúgliban de jobb felbontásban

maps.yandex.ru/11008/kaspiysk/?ll=47.655618%2C42.881519&z=17&l=sat